Tegnap a néhány évvel ezelőtt megnyitott kúlai szélpark közelében megkezdődött a Kúla 2 szélfarm építése. A Fintel Energia és az MK Group olasz–szerb vegyesvállalata, az MK Fintel Wind, 17,5 millió eurót tervez beruházni az új projektumba. A munkálatok várhatóan az év végéig befejeződnek, a szélpark pedig 2023 márciusában kezdhet el működni.
Az alkalmi rendezvényenrésztvevő ZoranaMihajlović ügyvezető bányaügyi és energetikai miniszter szavai szerint a megújuló energiaforrások az ország energetikai stabilitásának a biztosítékai. Ha az ország nem összpontosít beruházásokkal a megújuló energiaforrásokra, sem az energetikai szektor, sem a gazdaság nem fejlődhet teljes kapacitással. Értékelése szerint sokan továbbra is megpróbálják aláásni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos igyekezetet. Szerbiában meghozták a megújuló energiaforrásokról szóló új törvényt, készülnek az alkalmazását lehetővé tevő jogszabályok, kidolgozták a beruházási keretdokumentumot, magyarázta Mihajlović, majd megismételte: a cél, hogy 2040-ig legalább 40 százalékra növekedjen a megújuló forrásokból származó energia aránya. Ez az arány jelenleg 3,5 százalékos, a szélenergia és a napenergia aránya nagyjából 3 százalékos, mondta Mihajlović.
Ez az első, a megújuló energiaforrások kiaknázása területén megvalósítandó beruházás, amelyik nem tart igényt állami támogatásra, emelte ki TizianoGiovannetti, a Fintel Energia vezérigazgatója, míg MihailoJanković, az MK Group vezérigazgatójának elmondása szerint a Kúla 2-ben 28,6 GWh-nyi villanyáramot állítanak majd elő, ezzel 8 ezer háztartás szükségleteit lehet kielégíteni. „A Fintellel együttműködve eddig összesen 163 millió eurót ruháztunk a megújuló energiába és 238 GWh-nyi villanyáramot biztosítottunk 59 ezer háztartás számára” – mondta Janković.
Carlo Lo Cascio, Olaszország szerbiai nagykövete a megváltozott globális energetikai körülményekre mutatott rá. Szerinte nemcsak az ellátásban merülnek fel gondok, hanem folyamatosan növekszik az energiahordozók ára, ami a családokat és a gazdasági társaságokat egyaránt hátrányosan érinti.
A szerb–olasz vegyesvállalat képviselői tavaly év végén bejelentették, hogy a Kúla 2 mellett a Kúla 3 és a Kúla 4 szélfarmot is megépítenék.
VAJDASÁGBAN A LEGNAGYOBB
Kúlán 2016-ban átadták rendeltetésének az ország első szélerőműparkját. Az építési munkálatok 2015-ben kezdődtek. Az MK Fintel Wind, akkor 15 millió eurót ruházott be, és 9,9 megawatt teljesítményű 3 szélturbinát épített ki. Ez a szélpark 7 ezer háztartás áramszükségletét tudja kielégíteni.
Korábban készült szakelemzések szerint az ország keleti régiójának hegyvidékei, továbbá Vajdaság nagy része, az ország középső részén fekvő fennsíkok, valamint a Duna, a Száva és a Morava völgye a legalkalmasabbak szélparkok építésére. E felmérések szerint Vajdaságban Kúla, Zichyfalva (Plandište), Alibunár, Versec, Inđija, Pancsova és Kevevára (Kovin) környékén a legkifizetődőbb szélerőműveket építeni.
Az ország eddigi legnagyobb szélparkja is Vajdaságban épült, Antalfalván (Kovačica). Utóbbi 2019-ben kezdett el működni. E szélparkban 38 turbina található, teljesítményük 104,5 megawatt. A beruházás értéke 189 millió euró. A beruházó, az Enlight K2-Wind a szélpark további bővítését helyezte kilátásba. Az elképzelések szerint 18 további szélkereket állítanak majd fel.
Mint a BBC szerbiai szerkesztőségének tavalyi összeállításában rámutattak, a szélenergia maximális kihasználásával minden egyes polgár napi villanyáram-szükségletének hatodát lehetne kielégíteni. ZvezdanKalmar, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Központjának (CEKOR) képviselője ugyanakkor elmondta, hogy a szélenergia Szerbiában egyelőre nem minősül zöldenergiának. Azért nem, mert a szélerőművek termelte áram rendszerbe való integrálásához továbbra is szükség van a szénnel működtetett hőerőművekre. Kalmar a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos engedélyeztetés jelenlegi formáját, továbbá a kvótarendszert is akadályozó tényezőnek tartja.
HÁROM OK A DRÁGÍTÁSRA
A nap folyamán a K1 tv reggeli műsorában Zorana Mihajlović az áram várható drágításáról beszélve aláhúzta, ez elsősorban nem a minisztériumtól függ, hiszen az EPS állítja össze a drágításra, illetve az annak a mértékére vonatkozó javaslatot. Mihajlović nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mennyivel drágulhat az áram. Azt azonban kiemelte, ha drágul is, azért a jövőben sem fizet annyit a lakosság, valamint a gazdaság, mint a többi európai országban.
– A drágítást három ok teszi indokolttá: megdrágultak a kőolajszármazékok, ahogyan a szén és a földgáz is, továbbá takarékoskodás szükségszerű, de az is az okok egyike, hogy az EPS-et az utóbbi hat évben gyalázatosan irányították. Persze megtehetnénk, hogy nem vállaljuk magunkra a harmadik indok terhét, ám ezzel megengednénk, hogy az EPS tönkremenjen. A minisztérium az EPS katasztrofális irányítása miatt megtette a szükséges lépéseket. Az ukrajnai háború generálta energiaválság annyira bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy mindannyiunk hozzájárulása szükségszerű. Az EPS az energetikai rendszer legfontosabb eleme. Ha nem marad talpon, akkor összeomlik a rendszer. Hiszem, hogy mindannyian azt szeretnénk, ha ez nem történne meg – vélekedett Zorana Mihajlović.
