Az induláskor, 2013-ban kevesen hitték volna, hogy 2022-re már az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt sporteseménnyé növi ki magát vidékünkön egy lovasverseny, a Vajdasági Vágta.
– Már évek óta figyelemmel kísértem a Nemzeti Vágtát, mely a lovak apropóján összekötötte a nemzetet, s mivel családom évek óta foglalkozik fogathajtással, és jó kapcsolatban voltam és vagyok mind a mai napig a magyarországi lovasokkal is, megfogalmazódott az ötlet, hogy jó lenne ebbe a rendezvénybe a mi lovasainkat is bekapcsolni – emlékezik vissza a kezdetekre Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója.
Bunford Tivadar (Molnár Edvárd felvétele)
– Mint ismeretes, a vágtán a magyarországi és a határon túli települések versenyeznek egymással, s a települések állítanak lovat és lovast. Az ötlet megszületését követően a Vajdasági Magyar Szövetség segítségét kértük ahhoz, hogy minél tömegesebb versennyé tegyük ezt az előfutamot, hiszen ők vannak a legközelebb a magyar vezetőségű települések, önkörmányzatok vezetőihez, s így az érintetteket könnyebben meg tudják szólítani. Felkerestük azokat a vajdasági magyar lovasokat, akiket ismertünk, akiknek vannak lovaik, és már szerveztek valamilyen lovas eseményt vagy lovas túrákat, s rajtuk keresztül eljutottunk másokhoz is. Így alakult ki a mezőny, illetve mivel nem mindegyik település tud állítani lovat és lovast, úgy döntöttünk, ahonnan többen, mondjuk ketten jelentkeznek, akkor egyikük egy másik települést képvisel majd a verseny során, amit ők el is fogadtak.
Visszatekintve az akkor kitűzött célokra, elvárásokra, hogyan látja, mennyiben sikerült megvalósítani őket?
– Ha csak a versenyeredményekről, a helyezésekről beszélünk, már akkor elégedettek lehetünk, hiszen azóta, az elmúlt egy évtizedben három alkalommal sikerült lovainknak és lovasainknak megnyerniük a Nemzeti Vágtát, az 1848-as huszárszablyát, a vándordíjat, de szinte mindig a legjobbak között voltak Budapesten, mindemellett egy évben vajdasági lovas magyarországi település színeiben győzedelmeskedett. Ezen túlmenően azonban büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a kezdetben megfogalmazott egyéb, de semmiképpen nem alacsonyabb rendű célokat is sikerült elérnünk. Az induláskor azt szerettük volna, hogy Vajdaságban minél több lovas legyen, minél jobb lovak fussanak a pályákon és minél többen foglalkozzanak lótartással. Abban is reménykedtünk, hogy évről évre mind több fiatal csatlakozik majd a rendezvényhez, elfeledve egy kicsit az elektronikai virtuális világot, közelebb kerülve a lovakhoz, a természethez. Ez egyre inkább meg is történik, hiszen eddig minden évben összejött legalább kétfutamnyi kishuszár, ők később a felnőttek futamaiban is részt vettek.
Mire számíthat a jubileumi vágta közönsége?
– Az eredeti tervek szerint ezen a hétvégén tartottuk volna meg a rendezvényt, de tekintettel arra, hogy ezekben a napokban tartják Újvidéken a mezőgazdasági kiállítást, nem szerettük volna, ha ütközik a két esemény és sok érdeklődő emiatt maradjon le esetleg a Vajdasági Vágtáról. Ezért május 28-án, hagyományainkhoz híven, déli 12 órakor szólalnak meg a fanfárok és ezzel veszi kezdetét a jubiláris rendezvény, kulturális kísérőprogram keretében. Négy előfutamot szervezünk a felnőttek részére, időközben pályára állnak a kishuszárok, kísérőrendezvényként az idén is megszervezzük a főzőversenyt, erre szintén már most várjuk a csapatok jelentkezését, hiszen 70-75 helyünk van. A főzőverseny idei témája a betyártarhonya bográcsban. A korábbi évekhez hasonlóan, hagyományőrző lovasbemutatóval, íjászbemutatóval, fogathajtással, díjlovaglással várjuk a nézősereget, de lesz ügetőverseny is, majd a Vajdasági Vágta a Budapesti Operettszínház négy művészének a fellépésével fejeződik be. Ami a Vajdasági Vágta jövőjét illeti, szeretnénk megőrizni ezt a szintet, módosítani nem nagyon szeretnénk semmit rajta, hiszen, ami jól működik, azon nem is nagyon kell változtatni – nyilatkozta lapunknak Bunford Tivadar.
