Szombaton, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékezik a magyarság. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját, a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Szónak nyilatkozva rámutatott, hogy ezen a napon nemcsak a tragikus kimenetelű eseményekre emlékezünk, hanem a pozitív szempontokat is előtérbe helyezzük, illetve megünnepeljük azt, hogy a magyarság minden megpróbáltatás ellenére megmaradt. A beszélgetés során szó volt a magyar nemzetpolitika eddigi eredményeiről, az aktuális kihívásokról, de arról is, hogy miként éli meg, hogy immár harmadszor nevezték ki nemzetpolitikáért felelős államtitkárrá.
Mi a központi üzenete a nemzeti összetartozás napjának 2022-ben?
– Június 4-e az idén egybeesik pünkösddel és a csíksomlyói búcsúval. Több százezer embert várunk Erdélybe, a Székelyföldre. Az idei pünkösdi búcsú jelmondata a Pax et bonum, azaz béke és jóság. Reméljük, hogy ha mintegy félmillióan imádkozunk a békéért, valamint azért, hogy a háború mielőbb véget érjen és minket ne érintsen, akkor sikerrel járunk. A naphoz számos kulturális és egyéb rendezvény kapcsolódik, egyebek mellett a pünkösdi lovas zarándoklat, vagy az Össznemzeti Zarándokvonat. Azok a közösségek, amelyek esetleg nem tudnak Erdélybe utazni és részt venni az ünnepi szentmisén, eljuttathatják imaüzeneteiket. Koncertek, kiállítások és egyéb rendezvények lesznek, de nemcsak itt, Erdélyben, hanem a Vajdaságban, Magyarországon, a Felvidéken és mindenütt, ahol magyarok élnek a világon. Jó látni, hogy ismét megmozdult a magyarság és újabb lehetőség van arra, hogy június 4-én ne csak a tragikus kimenetelű trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékezzünk, hanem a pozitív szempontokat helyezzük előtérbe, azokat a sikereket és eredményeket, amelyek elsősorban az elmúlt 12 évet jellemzik.
Megünnepeljük, hogy megmaradtunk...
– Így van, hiszen ez óriási eredmény. Minden nehézség ellenére kitartottunk, itt vagyunk, és minden esélyünk megvan arra, hogy sikeres, szép és nyertes évszázadot építsünk.
Tekintettel a nemzetpolitika jelentőségére a Magyarországon 2010 óta kormányzó nemzeti kormány számára, miként éli meg, hogy immár harmadszor nevezték ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárává?
– Óriási megtiszteltetés, hogy ilyen jellegű bizalom van a határon túli magyarságban a nemzeti kormány, illetve az általa irányított nemzetpolitika iránt. Ez az oka annak, hogy továbbra is végezhetem a feladataimat a nemzetpolitikai államtitkárság élén. Az elmúlt nyolc évben értékelésem szerint sok mindent letettünk az asztalra, közösen határoztuk meg a céljainkat, és ezeket együtt valósítottuk meg. Jó volt látni, hogy már a szavazási regisztráció alkalmával rekordokat döntöttünk meg, majd ugyanez volt jellemző a választásokon is. Magyarországon 3 060 000 polgár szavazott a Fidesz–KDNP szövetségre, ebből 318 083 volt a határon túli szavazat. Ez óriási szám. Annak ugyancsak örülök, hogy a választási körzetemben immár hetedszer választottak meg, a szavazatok 62,44 százalékával. Ehhez a választókerülethez 58 település tartozik. Folytatjuk a munkát, dolgozunk tovább.
Milyen kihívások előtt áll a nemzetpolitika és mi áll a tevékenység középpontjában az elkövetkezendő időszakban?
– Már eddig is a fiatalokat, a gyerekeket próbáltuk a középpontba helyezni, és ez a hozzáállás lesz jellemző a továbbiakban is. A legfontosabb az, hogy legyenek gyerekek és legyen magyar jövő. Ezért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több gyermek szülessen és minél könnyebb legyen a gyerekek felnövekvése, illetve minél minőségibb oktatásban részesülhessenek. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy magyar intézményekben tanulhassanak, így ennek az intézményrendszernek a fejlesztését ugyancsak előtérbe helyezzük. A magyar identitás megőrzése és megerősítése a továbbiakban is fontos szempont marad. Természetesen látjuk, hogy milyen nehéz helyzetbe került a világ. Két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány szinte teljesen ellehetetlenítette az addig magától értetődő, illetve rendszeres személyes találkozásokat, majd a járvány csillapodását követően kitört az orosz–ukrán háború, ennek egyelőre sajnos nem látjuk a végét. A válság gazdasági következményei a világ, ám mindenekelőtt Európa számára rendkívül súlyosak. A háború bennünket, magyarokat, a kárpátaljai magyarság által érint, de határosak is vagyunk Ukrajnával. Számunkra az a legfontosabb, hogy a magyarság, beleértve a kárpátaljai magyarságot, kimaradjon a harci cselekményekből, hogy ne haljanak meg a gyerekeink ebben a háborúban.
A cselekvő nemzet évében milyen tettekre, milyen jellegű cselekvésre van szükség, nemcsak az anyaországi és a külhoni politikai vezetés, hanem a nemzet egészének a vonatkozásában?
– A legfontosabb cselekvésen az idén túl vagyunk, ez az április 3-i választás volt. Persze ezt követően is fontos, hogy politikai intézményrendszerünket megőrizzük, illetve erősen tartsuk. Ebben a vajdasági magyarok egyébként kiemelkedően sikeresek. Példát mutathatnak minden egyes magyar nemzetrésznek, hogy miként kell szervezettnek és erősnek lenni, hogyan kell úgy alakítani a közös jövőt, hogy abban mindenkinek helye és szerepe legyen. Ez azt jelenti, hogy helyi önkormányzati, tartományi és országos szinten is tudjuk képviselni a nemzettársainkat, és az érdekképviseletünket minél teljesebb módon tudjuk ellátni. Jó volt látni azt, hogy április 3-án hármas választás zajlott Szerbiában és Magyarországon, és a magyarság mindhárom vonatkozásában jól teljesített.
