Az Open Balkan regionális kezdeményezés Ohridban megtartott kétnapos csúcstalálkozójára is rányomta bélyegét az ukrajnai háború, Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia államvezetésének képviselői elsősorban a projektum, az előbbi következtében kialakult válság kezelésének a szempontjából való fontosságát hangsúlyozták. A válságkezelő kapacitásokat együttes munkacsoportokkal tervezik erősíteni a felek.
Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte a csúcstalálkozón, Albániát Edi Rama miniszterelnök, Macedóniát pedig Dimitar Kovacsevszki kormányfő.
A csúcstalálkozón megfigyelői státusban részt vevő Montenegrót Dritan Abazović miniszterelnök képviselte, a vendég Bosznia-Hercegovinát viszont Zoran Tegeltija, a Miniszteri Tanács elnöklője. A rendezvényen Várhelyi Olivér, uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos is részt vett, Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja pedig videólinken szólt az egybegyűltekhez.
A csúcstalákozón részt vevő államok képviselői a felsőoktatás (egymás diplomáinak az elismerése), a turizmus, a kultúra és az adóeljárás területén írtak alá több együttműködési megállapodást, illetve memorandumot.
Az aktuális kihívások közepette különösen nagy szükség van az egységre a térségben – hangsúlyozta Dimitar Kovacsevszki, majd a zavartalan áruforgalom szempontjából a határellenőrzés további enyhítését, illetve a bürokrácia csökkentését sürgette.
„Egész Európa megérzi az ukrajnai háború következményeit. A térségben egymásra vagyunk utalva. Végre megértjük egymást, segítünk egymásnak, és ugyanaz a célunk, nevezetesen a fejlődés és a versenyképesség erősítése" – mondta Kovačevski.
Az Open Balkan a térség kezdeményezése, ez a balkániak projektuma, amelynek az a célja, hogy összekösse az embereket, akik ezáltal önállóan képesek megoldani problémáikat – emelte ki Aleksandar Vučić a csúcstalálkozó nyitórendezvényén. Szavai szerint a Szerbia, Albánia és az Észak Macedónia közötti, eddigi gazdasági együttműködés már érezteti hatását, nemcsak pénzügyi szempontból, hanem az országok egymás iránti viszonyulásának tekintetében is. A nyitott kérdések java részét megoldották, és ma a három ország kapcsolatai tehermentesek – emelte ki Vučić, hozzátéve: „Senkitől nem követelünk semmit, csupán együttműködni szeretnénk, és a polgáraink érdekében tevékenykedni." Az Open Balkan annyira jó projektum, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak majd hozzá – értékelte. Vučić azt javasolta együttműködő partnereinek, hogy alakítsanak munkacsoportokat, amelyeknek az ukrajnai történések generálta válság kezelése lenne a feladatuk. „Együtt kell választ találni a kérdésre, hogy miként éljük túl az előttünk álló telet, s ennél fontosabb feladat jelenleg nem létezik. Ismét szeretném aláhúzni, hogy a válságkezeléshez kapcsolódó egyeztetésben is szívesen látjuk a térség többi országát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, de Pristina képviselőit is – mondta Vučić, majd megerősítette, hogy Montenegrót hivatalosan is meghívták, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.
– Az a legfontosabb, hogy tevékenységünk dinamikusabbá váljék. A diplomák elismeréséről szóló megállapodásnak köszönhetően gyorsabbá válik a munkaengedélyek kiállításával kapcsolatos eljárás.
Emellett fontos meghallgatnunk a gazdasági szereplők igényeit, hogy minél jobb feltételeket teremthessünk az áruforgalom szempontjából. A turizmus erősítésének is középpontban kell állnia. Büszke vagyok arra, hogy a kezdetben sokak által lesajnált kezdeményezés sikeres lett.
Ma már mindenki számára fontos a térség fejlődése, ez viszont csakis tőlünk függ, de az, hogy a tárgyalásokat megnyitják-e, másoktól. Az, hogy az egyes fejezeteket megnyitják-e, részben tőlünk, részben másoktól függ, a szomszédos országokkal való kapcsolat viszont csak mitőlünk.
Leggyorsabban és leghatékonyabban csakis mi segíthetünk egymásnak – fogalmazott Vučić. A szerb államfő azt is megerősítette, hogy a projektum résztvevői Belgrádban gasztronómiai vásárt terveznek, és még ezt megelőzően Szerbia déli térségében megtartják a következő csúcstalálkozót. Az ukrajnai háborút követően az Open Balkan jelentősége felértékelődött – fejtette ki Edi Rama. Szavai szerint a kezdeményezés segíti az államokat a válság kezelésében. Felidézte, hogy az ukrajnai háború kezdetén Szerbia búzával segítette Albániát. Az energiahordozók tekintetében a térség országai jóval sebezhetőbbek Európa többi országánál, ebből a szempontból szintén az együttműködéstől várnak eredményeket – emelte ki Rama, hozzátéve: „az Open Balkan segíti a térség országait annak a válságnak a kezelésében, amelyet nem ezek generáltak, és nem is ezek fejeznek be".
Аz Open Balkan kezdeményezéshez eddig sem Montenegró, sem Bosznia-Hercegovina nem csatlakozott. Előbbinek azért vannak vagy voltak fenntartásai, mert az államvezetés az uniós integrá- ció alternatívájaként éli meg, nem olyan együttműködési programként, amelyben párhuzamosan is részt lehet venni. „A múltat nem változtathatjuk meg, a jövőt viszont befolyásolhatjuk. Tőlünk függ, hogy a jövő olyan lesz-e, mint amilyen a múlt volt a Nyugat-Balkánon, vagy másmilyen" – jegyezte meg Dritan Abazović, aki szerint az Open Balkannal a térség országai nemcsak az egymás közötti barátságot erősíthetik, hanem együtt építhetik és tehetik versenyképessé gazdaságaikat.
„Nekünk kell megváltoztatnunk magunkat, nem várhatunk arra, hogy ezt más tegye meg helyettünk. Gyakran bíráljuk az EU-t, pedig egyértelmű, hogy az EU nem fog problémákat importálni. Hiszem, hogy ha mindannyian képesek vagyunk együttműködni és hátat fordítani a múltnak, akkor az uniós integráció tekintetében is eredményesebbek leszünk, és végül mindannyian csatlakozunk az EU-hoz, ez pedig további dinamikát ad majd gazdaságaink fejlődésének. Montenegró minden olyan kezdeményezésre nyitott, amely a térség országainak a fejlődéséhez járul hozzá" – hangsúlyozta Abazović, aki szerint kiváló ötlet azoknak a munkacsoportoknak a megalapítása, amelyek az energiaválság és az esetleges élelmiszerhiány problémáit kezelnék. Bosznia-Hercegovinában továbbra sem alakult ki konszenzus az Open Balkan projektummal kapcsolatban, s ennek oka nem egyértelmű – jegyezte meg Zoran Tegeltija. Mint hozzátette, a bosznia-hercegovinai gazdasági szféra, de a polgárok többsége is azt szeretné, ha az ország csatlakozna. Hiszi, hogy a kezdeményezés kiváló a gazdaság szempontjából – mondta Tegeltija, aki bízik benne, hogy az októberben esedékes választások után Bosznia-Hercegovina is csatlakozik.
Az Open Balkan kiváló projektum, amely hozzájárulhat a térség átalakulásához és ahhoz, hogy a résztvevő országok megküzdjenek az aktuális és a majdani kihívásokkal – jelentette ki Várhelyi Olivér, mondván, hogy a kezdeményezés gyorsabbá teheti az országok európai integrációját. Az érdemi integráció a gazdasággal és a társadalommal kezdődik – hangsúlyozta Várhelyi, aki szintén a határátlépés további egyszerűsítését sürgeti. Szavai szerint a kiváló gazdasági együttműködés mit sem ér, ha a tehergépkocsik órákat vagy napokat vesztegelnek a határátkelőkön.
