Ma hivatalos látogatásra Belgrádba érkezik Olaf Scholz német kancellár, aki Aleksandar Vučić államfővel és a kormány tagjaival is tárgyalásokat folytat majd. A belgrádi megbeszélések után Pristinát is felkeresi, késő este pedig már Szalonikiben tárgyal, ahol ismét alkalma lesz találkozni Vučićtyal. A tervek szerint a kancellár gépe 15 órakor landol a Nikola Tesla Repülőtéren, amelyet követően a Szerbia Palota előtt fogadják ünnepélyes ceremónia keretében. A formalitások letudását követően Vučićtyal folytat négyszemközti megbeszélést, párhuzamosan zajlanak majd a késő délutáni órákban a vezetők és a delegációk közötti eszmecserék.
A közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában tegnap az államfő úgy fogalmazott, fontos találkozóról van szó. Kitért azokra a feltevésekre is, melyek szerint a német vezető csak azért nem mondta le a belgrádi útját, mert Szergej Lavrov orosz külügyminiszter végül nem tudott eljutni a szerb fővárosba a környező országok reakciója miatt, nevezetesen, hogy Bulgária, Montenegró és Észak-Macedónia sem kívánta átengedi légterén az orosz politikust szállító gépet. Vučić úgy fogalmazott, hogy Scholz kabinetje még akkor megerősítette, készen áll a beszélgetésre, amikor Lavrov belgrádi útja is biztosnak tűnt, a két eset tehát nem áll kapcsolatban egymással. Köszönettel tartozunk ezért a német kancellárnak, tette hozzá, aki azt az álláspontot képviselte, hogy a beszélgetésnek mindig van értelme, akkor is, ha az orosz külügyminiszter is eljön előtte Szerbiába. Németország a legjelentősebb külkereskedelmi partnere országunknak, és a legnagyobb befektetőnek is számít egyben, ezért rendkívül fontos minden egyes jelzés, amely ebből az államból érkezik, fogalmazott Vučić. Meggyőződését fejezte ki, hogy az üzenetek most sem lesznek könnyed témákat felölelők, de Szerbia értékeli a nyitott párbeszédet, s maga is az álláspontok őszinte közlésének a híve.
FÓKUSZBAN A NYUGAT-BALKÁN
Elemzők és tisztségviselők is közölték nézetüket Scholz belgrádi látogatása kapcsán. Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes emlékeztetett, hogy hazánkban 75 ezren dolgoznak német tulajdonban álló cégekben, s 6,5 milliárd euróra rúgott tavaly a két ország közötti kereskedelem értéke. Thomas Schieb szerbiai német nagykövet közölte, Scholz felkeresi a régió más országait is, ami annak a jele, hogy a Nyugat-Balkán Berlin külpolitikájának a fókuszában áll. Mint mondta, a témák között szerepel majd a mai megbeszélésen minden bizonnyal a Belgrád és Pristina közötti dialógus folytatásának kérdése, a regionális együttműködés, s az ennek előremozdítása érdekében elindított berlini folyamat, de az energiabiztonság kérdése is az ukrajnai háború fényében.
A KOSZOVÓI CSOMÓ
Nemanja Starović, a külügyminisztérium államtitkára szerint a gazdasági kérdések kerülnek majd túlsúlyba, de a nagy politikai témák, mint például az ukrajnai háború is terítékre kerül. Úgy fogalmazott, hogy Koszovó kapcsán nincs egyetértés Belgrád és Berlin között, de szerinte sikerül majd megvalósítani egy olyan alapvető egyetértést, amilyet Angela Merkel korábbi kancellárral is, s ennek a lényege a dialógus iránti elkötelezettség és a régió stabilitásának a megőrzése. Az oroszellenes szankciók, véleménye szerint, sokkal több kárt okoznának Szerbiának, mint Oroszországnak, s ezt a tényállást Scholznak is el kellene fogadnia.
KÖTELEZŐ „JAVASLATOK”
A német kancellár különböző ajánlatokat tesz majd Belgrádban vendéglátóinak, egyesek elfogadása érdekében bizonyára a politikai zsarolás lehetőségeivel is élni fog, állapította meg elemzésében Milovan Božinović korábbi berlini nagykövet. Kétség sem fér hozzá, hogy a látogatás az ukrajnai háborúnak és az Oroszország elleni szankcióknak a kontextusában történik, s a kis országok manőverezési tere az önálló politika folytatásához egyre szűkebb, ezért a kommunikáció is egyre durvább. Nem hisz egy olyan forgatókönyvben, hogy a német kancellár megígéri Szerbiának az uniós csatlakozást, hovatovább annak dátumát is kijelöli, ahogyan arról egyes elemzők beszéltek a napokban.
