Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Szerbiáról szóló jelentés tervezetét (Jelentés a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről), amelyikbe 40, egymással összehangolt módosító indítványt integráltak. A belgrádi sajtó jelentései szerint ezekben az EP aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Szerbia azon kevés országok egyike, amely Oroszország ukrajnai agressziójának tekintetében nem hangolta össze politikáját az európai unióssal, mi több, az összehangoltság szempontjából a térségben az utolsó helyen áll. Emiatt a jelentésben az Oroszország elleni szankciók mielőbbi elrendelésére szólítják fel Szerbiát. Az előzetes bejelentések értelmében a Szerbiáról szóló jelentés, határozat formájában, az EP júliusi plenáris ülésén kerül napirendre.
A Szerbiai Rádió és Televízió betekintést nyert a tegnap megszavazott dokumentumba, ebben a köztévé összeállítása szerint aláhúzzák: „Szerbia csatlakozási tárgyalásának a dinamikáját a jövőben az EU külpolitikájával való összehangoltság – beleértve ebbe az Oroszország elleni szankciókat – határozza meg. Az EP értékelése szerint új tárgyalási fejezeteket akkor kellene megnyitni Szerbiával, miután összehangolta politikáját az unióssal.” Mint hozzáteszik, Szerbiának össze kell hangolnia álláspontjait az unióssal, mindenekelőtt az ukrajnai háború, továbbá a joguralom, a korrupcióellenes küzdelem és a sajtószabadság vonatkozásában. „Az EU támogatja Szerbia uniós tagságát, ám ez a szerbiai államvezetés akaratától, valamint az ország a visszafordíthatatlan reformok iránti elkötelezettségétől függ.”
Az elfogadott jelentésben az EP az Oroszországgal való gazdasági együttműködés felülvizsgálatára, valamint a katonai együttműködés felfüggesztésére szólítja fel Szerbiát. A katonai együttműködés kategóriájában említik a niši szerb–orosz humanitárius központot. Az SZRTV értesülései szerint az EP nemcsak az Oroszországgal, hanem a Fehéroroszországgal és a Kínával való katonai együttműködés, illetve az említett országokból vásárolt hadi felszerelés miatt is aggályainak ad hangot. Mint hozzáteszik, az EP a dokumentumban a Belgrád–Moszkva repülőjáratok vonatkozásában is sajnálatának ad hangot, „tekintettel arra, hogy az EU légtere nem nyitott az Oroszországból érkező repülők számára”.
Az EP értékelése szerint Szerbiában álhírek terjednek Oroszország ukrajnai agressziójáról, ezért felszólítják a szerb államvezetést, hogy határozottan szálljon szembe a megtévesztő hírek terjesztésével. Ezzel összefüggésben arra buzdítják a szerb államvezetést, hogy akadályozza meg, hogy a Szputnyik és a Russia Today álhíreket terjesszenek. Szintén a sajtó témájához kapcsolódóan az EP elmarasztalja Szerbiát amiatt, hogy elítélt háborús bűnösök szerepelnek a médiában.
A Danas napilap értesülései szerint a jelentésben a Belgrád és a Pristina közötti párbeszéddel kapcsolatban aláhúzzák: „Az EP Szerbiától és Koszovótól elvárja az államiság kölcsönös elismerését, azaz a kölcsönös elismerésre támaszkodó jogilag kötelező erejű megállapodás aláírását.”
Szintén a Danas értesülései szerint a jelentés azokkal az állításokkal is foglalkozik, hogy elsősorban Szerbia déli térségében a hatalomgyakorlók visszaélnek a szociális juttatásokkal, ekképpen nyomást gyakorolva a roma választópolgárokra. A jelentésben a Krušik-, a Jovanjica-, a Savamala- és a Szerbiai Telekom-afférok úgyszintén téma tárgyát képezik. A gyanú szerint a Veljko Belivuk vezette bűnbanda és az állami tisztségviselők közötti állítólagos kapcsolatok kivizsgálását ugyancsak sürgetik.
AZ ELVÁRÁSOK EGYÉRTELMŰSÍTÉSE
A Szerbiáról szóló jelentésben egyértelműen felszólították a szerb államvezetést, hogy hozza meg a döntő jellegű határozatokat, értékelte a Külügyi Bizottságban való szavazást követően Vladimir Bilčik szerbiai jelentéstevő. A politikus a Danas napilap összeállítása szerint rámutatott: a térség országai közül Szerbia hangolta össze a legkevésbé kül- és biztonságpolitikáját az unióssal. A szerb kormány új összetétele számára az elkövetkező időszakban a külpolitikai harmonizáció kérdése lesz az egyik legfontosabb, tette hozzá Bilčik, aki nem hiszi, hogy a tárgyalási fejezetek új csoportjának a megnyitása kizárólag a külpolitikai harmonizációtól függ majd, „ugyanakkor az EU biztosan értékelné az ebbe az irányba megtett lépéseket”.
– Szeretném aláhúzni, hogy mindezt nem azért mondjuk ki, hogy ultimátumokkal gyakoroljunk nyomást Szerbiára, ugyanakkor a szerb államvezetés számára egyértelművé kell válniuk az elvárásoknak. Szerbiának választania kell és a történelem jó oldalán állnia. Szerbia európai csatlakozásának a vonatkozásában első helyen valóban a joguralom és az európai értékek integrálása áll, ám az ukrajnai válság megváltoztatta az európai játékszabályokat. Ezért nem maradhatott ki ez a téma a jelentésből. Szerbia jövője az EU-ban van, a tagság perspektívája valós, ugyanakkor a jelentés megnevezi azokat a területeket, amelyeken határozottabb előrelépés szükségszerű – fejtette ki Bilčik.
Mint arra a jelentéstevő rámutatott, a dokumentumban arra is kitérnek, hogy Szerbiában még nem fejeződött be a választási folyamat. Sajnálatos, hogy habár a parlamenti választást április 3-án tartották meg, továbbra sincsen végeredmény, így az intézmények működése sem akadálymentes, nyomatékosította Bilčik.
JÚNIUSBAN KLASZTERNYITÁS NÉLKÜL
Mindezzel párhuzamosan Jadranka Joksimović ügyvezető európai integrációs miniszter közölte, hogy június végén feltehetőleg nem nyitják meg a tárgyalási fejezetek 3-as csoportját (klaszter) Brüsszelben, erre esetleg majd év végén kerülhet sor. A 3-as klaszter 8 tárgyalási fejezetet tartalmaz: a 10. (Információs társadalom és média), a 16. (Adózás), a 17. (Gazdasági és pénzügyi jog), a 19. (Szociális politika és foglalkoztatásügy), a 20. (Vállalkozási és iparpolitika), a 25. (Tudomány és kutatás), a 26. (Oktatás és kultúra) és a 29. (Vámunió). A 25. és a 26., valamint a 17., a 20. és a 29. tárgyalási fejezeteket már előzőleg, a korábban hatályos tárgyalási szabályok szerint megnyitották, előbbi kettőt azóta ideiglenesen le is zárták.
A 3-as klasztert azért nem nyitják meg, mert Szerbia az Oroszország ellen elrendelt szankciók tekintetében nem hangolta össze politikáját az unióssal, magyarázta Joksimović az SZRTV-nek nyilatkozva. Mint azt kiemelte, Szerbia a következő hónapokban számos kihívással lesz kénytelen szembesülni, például az energiaválsággal, vagy az élelmiszerhiánnyal. A miniszter szavai szerint az európai uniós csatlakozás vonatkozásában, részben az ukrajnai háború következtében, a korábbiakhoz képest más feltételek és elvárások kerültek előtérbe. A hidegháború befejeztét követően Európa soha nem szembesült ilyen súlyos biztonsági és politikai kihívással, érvelt Joksimović, aki szerint az EU szeretné elkerülni, hogy később tétlenséggel vádolják meg a biztonsági szempontból sokak által továbbra is kockázatosként minősített Nyugat-Balkán vonatkozásában. Mindennek okán az uniós tisztségviselők mintha egymással versengve fogalmaznának meg elvárásokat, nyomatékosította Joksimović. Mint hozzátette, az a legfontosabb, hogy Szerbiában tudatosuljanak az új követelmények, majd úgy helyezkedjen, hogy eddigi elveit továbbra se legyen kénytelen felfüggeszteni.
A Koszovóval kapcsolatos elvárások, illetve a kölcsönös elismerés megfogalmazás tekintetében Joksimović megjegyezte: a státuszsemlegesség intézménye nem ismeretlen az EU számára, több tagállam jelenleg sem ismeri el államként Koszovót. Joksimović szerint az a legfontosabb, hogy pénteken Belgrádban a német kancellár is egyértelműen kimondta: az EU bővítésének folytatódnia kell.
|
DELI ANDOR Szerbia jobb jelentést érdemel! Szerbia jobb jelentést érdemel, emelte ki Deli Andor, Fidesz–KDNP-s, vajdasági származású európai parlamenti képviselő a Pannon RTV-nek adott interjúban. Mint fogalmazott, a mostani dokumentum nem szolgálja azt, hogy Szerbia erősítse partneri viszonyát az európai intézményekkel, és a tagság elérését sem. Ezért a Fidesz delegációja, a VMSZ-szel is egyeztetve, a dokumentum ellen szavazott. |
