„Gyalázatos és szégyenteljes az Unió viselkedése. Ez nem más, mint egy bővítéssel való hitegetés” – mondta csalódottságát nem titkolva Edi Rama, albán kormányfő (a képen balról) a balkáni trió (Dimitar Kovacsevszki macedón kormányfő és Aleksadar Vučić szerb államfő) csütörtöki, brüsszeli EU–Nyugat-Balkán-csúcsot követő közös sajtótájékoztatóján. „Charles Michel három percet adott nekünk, amire én azt mondtam, ha teljesítetéttek volna azt, amit nem teljesítettek, 30 másodperc is elég lett volna. Nem európaiként, hanem egy megosztott ház megtűrt vendégeiként kezelnek bennünket. Ennek ellenére kitartunk európai utunkon, abban a reményben, hogy a következő században az Unió tagjaivá válhatunk” – mondta Rama, köszönetet mondva Emmanuel Macron francia elnöknek, a geopolitikai közösségre tett javaslata kapcsán.
Aleksadar Vučić visszafogott volt. „Nem annyira vagyok frusztrált a mai helyzet miatt, mint kollégáim, és hiszem, hogy decemberben többet tehetünk majd” – közölte, úgy vélve, hogy el kell fogadni Macron új politikai közösségről szóló kezdeményezését, mert általa „a régió hallathatja hangját és az Unió is hallhatja majd a régiót hangját”.
Dimitar Kovacsevszki a sajtóértekezleten bírálta az EU-t a remélt előrelépés elmaradása miatt, és azt mondta, „ami történt, komoly csapást jelent az EU hitelességére nézve. Közölte, sem országa, sem Albánia csatlakozása nem késlekedhet egyetlen uniós ország, Bulgária ellenállása miatt.
Vjosa Osmani koszovói elnök „nagy igazságtalanságnak” nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelteti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat. „Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban” – közölte a négy órásra nyúlt tanácskozást megelőzően.
Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: „Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak”. Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státusának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását – nyomatékosította Osmani.
A Nyugat-Balkán tekintetében az EU legfontosabb prioritása a csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával – közölte egy uniós tisztviselő az ülést követően. Szavai szerint a csúcstalálkozó résztvevői fontosnak nevezték a Bulgária és Észak-Macedónia között fennálló nézetkülönbségek kölcsönösen elfogadható megoldásának megtalálását. Kiemelték továbbá: sürgősen előre kell lépni többek között a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javításában, valamint segítséget kell nyújtani Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státushoz vezető úton.
Az EU megerősítette, 30 milliárd eurós beruházást biztosít a Nyugat-Balkán gazdasági fellendülésére. Bevonja a régió országait az EU élelmezés- és energiabiztonsági kezdeményezéseibe, segítséget nyújt a kiberbiztonság megerősítésében, valamint a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemben.
Charles Michel és Aleksandar Vučić beszélget a tanácskozás kezdete előtt (Fotó: Beta)
„Döntő pillanathoz érkeztünk, az Európai Tanács (EiT) tagjelölti státust fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára is. A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – Charles Michel, az EiT elnöke.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az „EU nincs ott, ahol lennie kellene a Nyugat-Balkán tekintetében”. Szerinte az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert – szavai szerint – nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az EU-hoz való csatlakozásra. „A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon” – fogalmazott, hozzátéve: Németország e cél érdekében fog dolgozni.
