Szerbia nem nyithat új klasztert, Bosznia-Hercegovina továbbra sem tagjelölt, Észak-Macedónia és Albánia pedig továbbra sem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat – foglalta össze az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményét Suzana Grubješić, a Külpolitikai Központ elnöke. Dióhéjba foglalt értékelése szerint a régió nem kapott semmit, DE nem is kínáltak fel neki semmit.
Az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) hírműsorában való vendészereplése során kiemelte, reméli, hogy utoljára történik ilyesmi, és az év végén számíthatunk arra a híres gyorsulásra, amelyre ennyi év után számítunk. Grubješić szerint jó, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint Albánia és Észak-Macedónia miniszterelnöke, Edi Rama és Dimitar Kovacsevszki együtt lépett fel Brüsszelben, és szemléltette a régió állásfoglalását – tolmácsolta elégedetlenségét, ám megjegyezte, még hatásosabb lett volna, ha az egész régió együtt szólalt volna fel.
Szerbia már egy ideje készen áll arra, hogy a társulási folyamatban megnyissa a 3-as klasztert, ám erre ezúttal sem került sor.
– Világos, hogy a 3-as klasztert azért nem nyithattuk meg, mert nem vezettünk be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. Ez a probléma, a közös külpolitikától való eltérés és a nyomás, amelyről Vučić beszélt, nem szűnik meg. Az új kormány feladata lesz néhány döntést meghozni – mondta Grubješić.
A következő EU–Balkán-csúcs decemberben esedékes, akkorra már megalakulhat a geopolitikai közösség, amely szintén témája volt a csúcstalálkozónak. Grubješić szerint, ha Szerbia is részévé válna egy ilyen közösségnek, az löketet adna az integrációnak. Megjegyezte, Szerbia már túl régóta ül az EU várótermében, az ilyen társulás több lenne, mint amivel az ország most rendelkezik. Kiemelte, még ha Szerbia fázisokban tudja is megvalóstani a csatlakozást, az EU-nak akkor is nyújtani kellene az országnak valamit ezekben a fázisokban: az európai piacon való részvételt, a pénzügyi alapokhoz való hozzáférést, hogy a polgárok is érzékeljék a pozitív folyamatokat.
