A hatalom és az ellenzék egyaránt rosszul fogadta az Európai Parlament a szerbiai országjelentésről szóló határozatát, amelyikben egyrészről az Oroszország elleni uniós szankciókhoz való csatlakozást jelölik meg az európai integráció útján való előrehaladás feltételeként, másrészről pedig először egyértelműsítik, hogy Szerbiának és Koszovónak el kell ismernie a másik államiságát, ellenkező esetben nem csatlakozhatnak az EU-hoz. Szerbia több mint húsz éve az európai integráció elkötelezettje, illetve nem Szerbia az, amelyik az elmúlt időszakban belső válságokkal, valamint bővítési fásultsággal szembesült, hanem az EU, értékelte NikolaSelaković ügyvezető külügyminiszter. Éppen ezért rosszindulatú és tisztességtelen a kísérlet, hogy saját problémáinak egy részét az EU Szerbiára próbálja hárítani, jegyezte meg a külügyminiszter a B92 hírportál összeállítása szerint. „Amikor Viola von Cramon felszólítja Szerbiát, hogy egyértelműen forduljon az EU irányába, nyitott ajtókra talál, ellenben Szerbiával és a térség országaival, amelyek az elmúlt időszakban mind gyakrabban ütköznek zárt ajtókba. Semmi szükség arra, hogy bárki az integrációval kapcsolatos kötelezettségeire emlékeztesse Szerbiát, ám amennyiben az EU szándékai őszinték, el kell ismernie a nyugat–balkáni országok igyekezetét.” – fejtette ki Selaković. Mint hozzátette, amíg az EU nem dönti el, hogy milyen jövőt szán a bővítésnek, Szerbia szabad és önálló államként folytatja politikáját, védelmezve az állam érdekeit.
„Az Oroszországgal ápolt, több évszázada kiváló kapcsolatainak a tönkretételéért Szerbiának az EU jutalomként felkínálja Koszovó államisága elismerésének a lehetőségét” – ezt AleksandarVulin ügyvezető belügyminiszter mondta a Danas napilap összeállítása szerint. A miniszter értékelése szerint az EU zavaró tényezőként éli meg Szerbia önállóságát. Az ukrajnai háború kitörése óta az EU nem államszövetségként lép fel, hanem területek csoportjaként, amelyiknek sem saját érdekei, sem saját politikája nincsen, érvelt Vulin, mondván, hogy „amíg Aleksandar Vučić irányítja az országot, addig Szerbia nem csatlakozik az oroszellenes őrülethez”.
Az április 3-ai parlamenti választásokon a választási küszöböt átlépő Dveri közleményben követelte, hogy amint megalakul a Szerbiai Képviselőház következő összetétele, a képviselők sürgősséggel vitassák meg az EP határozatát. A Dveri szerint ezt az teszi indokolttá, hogy a határozat az első olyan hivatalos uniós dokumentum, amelyik Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerésének a kötelezettségét említi.
|
Keretben: Lassulhat az integráció Az EP határozata jelentős mértékben lassíthatja Szerbia uniós integrációját, nyilatkozta az N1 tv-nek MilenaLazarević, az Európai Politika Központjának munkatársa. Mint azt kifejtette, a korábbi határozatokhoz képest az aktuális jóval terjedelmesebb és jelentősen több területre kitér. A dokumentumból kiderül, hogy Szerbia még csak nem is hasonlít egy, az EU-hoz csatlakozni szándékozó államra, véli Lazarević. |
