2024. november 22., péntek

A gyűlöletbeszéd nem szólásszabadság

Az előttünk álló időszakban a gyűlöletbeszéd megfékezésére összpontosít az esélyegyenlőségi biztos. Brankica Janković pénteken a diszkrimináció és gyűlöletbeszéd elkerülésével foglalkozó, a médiának szervezett tanácskozáson azt közölte, hogy a probléma egyre jelentősebbnek számít az országban, erről tanúskodnak a bejelentések is, amelyeknek a száma az utóbbi hetekben, hónapokban folyamatosan növekszik. Szinte nincs a lakosságnak olyan kategóriája, amelyiket ne érné gyűlöletbeszéd – értékelte az Európa Tanács által szervezett összejövetelen, hiszen a politikusokat, újságírókat, kormányzaton kívüli szervezeteket, közszereplőket is gyakran megcélozzák, de a nők, a romák, az LMBT közösség tagjai és az idős polgárok különösen veszélyeztetett társadalmi kategóriának számítanak ebből a szempontból. Le kell győzni ezeket a megnyilvánulásokat, melyekhez gyakran szexizmus, mizogínia, megalázó és sértő elemeket tartalmazó megnyilvánulás is társul. Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos szerint különbséget kell tenni ezek és a szólásszabadság között. Mint fogalmazott, mindenkinej joga van a szólásszabadságra és a szabad véleménynyilvánításra, de nem magyarázhatja, indokolhatja meg a gyűlöletbeszédet, aminek nincs helye a társadalomban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás