2024. november 5., kedd

Bangladesbe tartott a szerb fegyverrakomány

Sajtóértesülések szerint Slobodan Tešić áll az export mögött

Egy szerbiai cég volt a tulajdonosa annak a fegyverszállítmánynak, amellyel a rakterében lezuhant tegnapelőtt a görögországi Kavála városnál az előzőleg a niši repülőtérről felszállt Antonov An–12 teherszállító repülőgép – tudta meg hétfőn a belgrádi sajtó. A szerencsétlenségben a fedélzeten tartózkodó mind a nyolc személy életét vesztette, s órákig tartó robbanássorozat kísérte a balesetet.

Mint közölték, a 11,5 tonnás szállítmány tulajdonosa a Valir d. o. o. cég, amely fegyverkereskedéssel és más harcászati eszközök be- és kiszállításával foglalkozik. 2019-ben alapították, Mladen Bogdanović a tulajdonosa és az igazgatója – papíron. Sajtóértesülések szerint ugyanis a cég mögött voltaképpen az a Slobodan Tešić áll, akiről korábban fegyverkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések kapcsán már sokat lehetett hallani, s a média értesülései szerint közel áll a Szerb Haladó Párthoz is. A cégjegyzékben feltüntetett igazgató megerősítette, hogy valóban a Valiré volt a rakomány, amely gyakorló aknákat és lőszert tartalmazott, s Bangladesbe kellett volna megérkeznie egy, még 2021-ben aláírt szerződés teljesítéseként. Bogdanović elmondta, a bangladesi hadsereg használta volna a rakományt kiképzési célokra.

A nap folyamán az M portal közölte, a belgrádi média szerint szavahihető forrásokra hivatkozva, hogy az említett magáncég voltaképpen Tešićhez köthető, a nyilatkozó igazgató csak figura a történetben. Az amerikai szankciókkal sújtott üzletember alapította valójában a céget 2019 decemberében, mindössze 100 dináros tőkével, miután az USA szigorított az ellene és munkatársai, családtagjai ellen bevezetett korlátozásokon. Néhány hónappal a cég bejegyzése után azonban máris milliós ügyeleteket bonyolított le a Valir, amit a fent említett portál elemzői különösnek tartanak egy olyan zárt körű üzleti ágazatban, mint amilyen a fegyverbiznisz, amiben a megbízhatóság, a korábbi tapasztalatok a mérvadó garanciák az üzletkötéshez. Ennek ténye is azt támasztja alá, hogy valaki ismertebb áll az üzletek hátterében – mutattak rá.

Tešić neve már egy 2003-as ügy kapcsán felmerült a médiában. Olyan adatokhoz jutottak oknyomozó újságírók, amelyek bizonyíthatják, hogy Tešić közvetítésével Nigéria helyett végül Libériába érkezett meg egy szerbiai Zastava gyári fegyverszállítmány, Libéria pedig akkor nemzetközi fegyverembargó alatt volt. Az ENSZ ezt követően fekete listára helyezte Tešić Temeks nevű vállalatát, amely a kérdéses üzérkedést lefolytatta. Arról 2019 végén értesült a hazai nyilvánosság, hogy az Egyesült Államok kormánya már bő húsz éve figyelemmel kíséri Slobodan Tešić fegyverkereskedési ügyleteit, melyeket az árnyékgazdaságban vagy a feketepiacon hajt végre. Tešić neve a Krušik fegyvergyár körüli botrányban került később ismét a nyilvánosság figyelmének középpontjába, az érintett cégek kulcsembereként emlegették. A gyár egyik alkalmazottjától, Aleksandar Obradovićtól származó információk szerint áron alul adott el fegyvert a Krušik a GIM nevű cégnek, melyet Branko Stefanović, Nebojša Stefanović védelmi miniszter néhai édesapja képviselt. A nyilvánosság elé került dokumentumok igazolták, hogy Branko Stefanović utazott el 2018-ban üzleti megbeszélésre Szaúd-Arábiába a GIM jogi tanácsadójaként. Obradović üzleti titkok kiszivárogtatása miatt három hetet börtönben, majd három hónapot (otthoni) vizsgálati fogságban töltött a bírósági felmentésig.

Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke kijelentette, hogy Aleksandar Vučić államfő személyesen is részt vett 2013-ban egy líbiai fegyverszállítás megbeszélésén, amelyen a líbiai államvezetőség és a Szerb Haladó Pártot támogató Slobodan Tešić között védelmi miniszterként közvetített, a találkozón készült képet is felmutatta. A hírforrások tegnap arra is emlékeztettek, hogy Tešićnek a különféle szankciók ellenére az állam diplomata-útlevelet is adott.

A témával kapcsolatos előbbi írásaink ITT olvashatók.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás