A Harmadik Új Út szervezet Tudatosságnövelés a külföldi tekintélyelvű befolyás tekintetében című közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka azt szeretné, ha Oroszország ukrajnai agressziójának vonatkozásában Szerbia továbbra is semleges maradna, úgy, hogy az Oroszországgal és az Ukrajnával ápolt jó kapcsolatait is megőrizze. A válaszadók 22 százaléka szerint Szerbiának tevékenyen hozzá kellene járulnia a béke megteremtéséhez, 7 százaléka Ukrajna humanitárius segéllyel való támogatását és a menekültek befogadását sürgeti, másik 7 százaléka szerint indokolt lenne, ha ideiglenesen szankciókat rendelne el bizonyos oroszországi politikusokkal szemben, 15 százalék pedig támogatná, ha Szerbia csatlakozna az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz. A közvélemény-kutatásban rámutatnak, hogy ebben a kérdésben egyértelműen érezhető a különbség azok válaszai között, akik balolali és jobboldali jelöltekre szavaztak.
A megkérdezettek 55 százaléka megfelelőnek tartja Szerbia aktuális külpolitikai irányvonalát, 26 százaléka rossznak, 19 százalékának viszont nincs véleménye. A legtöbben azok közül tartják megfelelőnek Szerbia külpolitikáját, akik Aleksandar Vučićot támogatták.
A felmérésben részt vevők 36 százaléka véli úgy, hogy Szerbia jelenleg semleges külpolitikát folytat – többségük Vučićra, Boško Obradovićra, Milica Đurđević Stamenkovskira vagy Miloš Jovanovićra voksolt az elnökválasztáson –, 31 százaléka szerint semleges, ám Nyugat felé hajlót, 24 százaléka szerint semleges, ám Oroszország felé hajlót – többségük vagy nem ment el április 3-án szavazni, vagy Biljana Stojkovićra, esetleg Zdravko Ponošra voksolt –, míg 1 százalékuk szerint a szerbiai külpolitika nyugatorientált.
A válaszadók 15 százaléka depresszív az ukrajnai háború következtében, 49 százalékuk aggódik az infláció és a gazdasági helyzet miatt, 53 százalékuk pedig attól tart, hogy Szerbiára nézve negatív következményei lesznek a háborúnak.
Ami a különböző országok és azok vezető politikusainak a támogatottságát illeti, a megkérdezettek válaszai alapján a következő lista alakult ki (a maximális osztályzat a 7-es volt): Oroszország 4,9, Kína 4,7, Magyarország 4,4, Nagy-Britannia 1,9, USA 1,8; Hszi Csin-ping 4,5, Vlagyimir Putyin 4,4, Orbán Viktor 4,2, Boris Johnson 1,7, Joe Biden 1,5.
