2024. december 22., vasárnap

Balkáni fegyvertradíció

Szerbia negyedik Európában a lőfegyverrel elkövetett emberölések arányának tekintetében

A lőfegyverrel kapcsolatba hozható halálozási mutatók tekintetében a Nyugat-Balkán szinte összes országa élen jár európai szinten. A Montenegrói Rádió és Televízió összeállítása szerint a The Institute for Health Metrics and Evaluation 2019-re vonatkozó kimutatásában megállapították, hogy Albániában 100 ezer lakosra vetítve évente 1,39 haláleset vezethető vissza lőfegyverre, Montenegró második a listán – az említett arány itt 0,99 –, míg Észak-Macedónia a harmadik – 0,98–. Az ourworldindata.org ugyanarra az évre vonatkozó kimutatása – ebben pontosítanak azzal kapcsolatban, hogy a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságokról van szó – szerint Szerbia negyedik Európában, országunkban 100 ezer lakosra vetítve évente 0,82 emberölés vezethető vissza lőfegyverre. Bosznia-Hercegovinában ez a mutató jóval alacsonyabb, nevezetesen 0,26, míg Horvátországban 0,34. Nagy-Britannia (100 ezer lakosra 0,04), Románia (0,06), Izland (0,06), Magyarország (0,07), Norvégia (0,07), Németország (0,08), Lengyelország (0,08) Európa azon országai közé tartoznak, ahol a legritkábban oltják ki lőfegyverrel az emberéletet.

„Ha egy dráma első felvonásában a falon függ egy puska, annak az utolsó felvonásban el kell sülnie.” – jegyezte meg Csehovot idézve a téma kapcsán a montenegrói köztévének nyilatkozó Anica Obradović szociológus, aki szerint az említett mutatók gyökerét továbbra is a kilencvenes évek háborús milijőjében kell keresni, ám az is katalizátorként befolyásolja a folyamatokat, hogy az erőszakmentes konfliktuskezelésnek továbbra sincsen hagyománya. Velimir Rakočević montenegrói kriminológus szerint érdemes figyelembe venni, hogy a fegyverek ismét mind elérhetőbbek, részben a darknet-nek „köszönhetően”. Az elmúlt években szinte mindenhol Európában erősödött a jobboldali radikalizmus, ez ugyancsak hozzájárul az erőszak általános elharapódzásához, magyarázta.

A genfi The Graduate Institute of International and Development Studies felmérésére hivatkozva a Danas napilap 3 évvel ezelőtti összeállításában arról lehetett olvasni, hogy Szerbiában 100 lakosra kivetítve 39,1 a birtokolt lőfegyverek feltételezett száma – Montenegróban ugyanennyi –, ezzel országunk harmadik a világban és első Európában a civil lakosság felfegyverkezésének a szempontjából – 120 lőfegyverrel 100 lakosra az USA az első a világon, míg 52 lőfegyverrel 100 lakosra Jemen a második. Ugyanakkor a felmérés ismertetésekor a genfi intézet munkatársai rámutattak, hogy az illegálisan birtokolt lőfegyverek egzakt számát nagyon nehéz megállapítani. A hivatalos mutatókat illetően, egy év eleji kimutatás szerint Szerbiában nagyjából 900 ezer lőfegyvert tartanak a törvényes előírásokkal összhangban. ŽarkoTrebješaninpszichológus értékelése szerint a korábbiakhoz képest valamelyest csökken a fegyverek iránti vonzalom. Ötven évvel ezelőtt Szerbiában és Montenegróban szinte nem volt egyetlen olyan családi ház sem, ahol ne lett volna legalább egy lőfegyver, a lőfegyvertartás egyszerűen része volt a hagyományoknak. Mint hozzátette, „ahogy legalább egy szentkép volt a házban, ott legalább egy pisztoly, vagy olykor kisebb ágyú is akadt”.

Az esetek többségében olyan fegyvereket tartanak illegálisan, amikre nem kaphatnak engedélyt, például géppuskát, vagy különböző robbanószerkezeteket, nyilatkozta szintén Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő, szerinte lehetetlen pontosan felmérni, hogy mennyi fegyvert birtokolnak illegálisan Szerbiában. „Ugyanakkor a lőfegyverbirtoklás ténye még nem ok az aggodalomra. Embereket emberek ölnek meg, nem pedig fegyverek. Ha valaki ki akarja oltani valakinek az életét, azt akár egy kővel is megteheti.” – jegyezte meg Dragišić.

A vonatkozó törvényes előírások értelmében a fegyvereket Szerbiában négy kategóriába sorolják. Az A kategóriába tartoznak az aknák és az egyéb robbanószerkezetek, a rövid- és a hosszú csövű automatafegyverek, valamint a hangtompítós fegyverek. Ezek birtoklására magánszemély semmilyen körülmények között nem kaphat engedélyt. Engedély nélkül kizárólag a D kategóriás fegyvereket – például gázspray, elektromos sokkoló, hidegfegyver és bizonyos légfegyverek – lehet birtokolni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás