A különböző internetes fórumokon aktív botok véleményformáló erejét elemezte RodoljubŠabić ügyvéd és a közhasznú információk volt biztosa, aki szerint a hatalomközeli médiumok mindenekelőtt előbbiek közreműködésével keltenek gyűlöletet bizonyos személyek és szervezetek iránt. Šabić példaként az emberi jogi aktivista Aida Ćorović és a Ne davimo Beograd mozgalom ellen indított netes kampányt említette.
– Az újvidéki Maffia elleni felkelés elnevezésű tüntetést követően ismeretlen személyek létrehozták Aida Ćorović álprofilját, majd ezen beismerő vallomást tettek, miszerint Ćorović a tüntetésen szétszaggatta Szerbia zászlaját, és ezt bármikor kész megismételni, mivel Vajdaság és Sandžak autonómiáját szorgalmazza. Hasonló módon a Ne davimo Beograd egyik aktivistájának a nevében is hamis profilt hoztak létre, majd valótlanságokat állítottak. A hamis profilokon közzétett állításokat mindkét esetben hamarosan átvették a hatalomközeli médiumok, majd ezt követőek a botok hadserege elkezdett gyűlöletet kelteni az említett személyek, illetve szervezetek iránt. A szólásszabadság és a rosszindulatú gyűlöletkeltés nem ugyanaz, hiszen utóbbinak a károkozás a célja. Arra is emlékeztetnék, hogy a legolvasottabb hatalomközeli bulvárlapok címoldalán az elmúlt egy évben több álhír jelent meg, mint hiteles címoldali írás. Ha figyelembe vesszük, hogy a különböző pályázatokon az említett lapok mennyi állami támogatást kapnak, arra a megállapításra jutunk, hogy egy álhír átlagban ezer euróba kerül. Ehhez képest például az USA-ban álhír terjesztése miatt az illetékes bíróság nemrégiben súlyos büntetést rótt ki a Trumpot támogató Alex Jonesra – taglalta az N1 tv műsorában Šabić.
Šabić értékelése szerint a szerbiai társadalom egyik rákfenéje a megosztottság, illetve az ellenségesség, az, hogy „vagyunk mi, és vannak ők”. A sértegetés és a más álláspontot képviselők lekicsinylése elfogadhatatlan, emelte ki, mondván, hogy a gyűlöletet terjesztő rendszer felszámolása nélkül lehetetlen megoldást találni az említett problémára, vagy megváltoztatni a részletezett folyamatokat. Egyszerűen természetellenes, hogy az épületre, ahol a REM Tanácsának egyik tagja lakik, egyesek horogkeresztet festenek, gondoljon bárki bármit az említett szerv munkájáról, nyomatékosította Šabić.
Egy, a Danas napilapban 2018 decemberében megjelent elemzés szerint csak a Szerb Haladó Párt abban az évben 3456 botot „alkalmazott”, ez állítólag a párt végrehajtó bizottságának a čačaki ülésén hangzott el. Utóbbiak az elemzés megjelenését megelőző időszakban feltételezhetően több mint 200 ezer hírt kommentáltak több mint tízmilliószor. A montenegrói Atlantski Savez Crne Gore kiberbiztonsági szervezete 2020-ban hozta nyilvánosságra, hogy a szerbiai Twitter-bejegyzéseket elemezvén a hatalomközeli botok kiterjedt hálózatára bukkant, amelyiknek elsősorban az volt a feladata, hogy a bejegyzésekkel erősítse a Szerbia és a Kína közötti együttműködés társadalmi támogatottságát. A Twitter 2020 áprilisában 8500, az SZHP-vel kapcsolatba hozható botprofilt törölt, ezek az azt megelőző 4 évben 43 milliószor twitteltek, az esetek többségében Aleksandar Vučić pártelnököt és köztársasági elnököt méltatván. A KRIK oknyomozó portál akkori elemzése szerint a botok feladata nemcsak Vučić méltatása volt, hanem az ellenzék gyalázása és a hatalomközeli médiumokban megjelent híreknek a megosztása. Utóbbi hírnek a közzétételét követően nyilatkozott a nem hatalomközeli médiának egy hacker, aki azt állította, bejutott a haladó-botok rendszerébe, majd azt elemezve arra a megállapításra jutott, hogy legtöbbjük valamelyik szerbiai közvállalat alkalmazásában áll, míg „főnökeik” az SZHP magasabb rangú tisztségviselői.
