A jogász szakma magyar képviselői tömörítésének és szakmai megerősítésének, ezáltal pedig a vajdasági magyar közösség erősítésének a céljával alakult meg 2016 márciusában a Vajdasági Magyar Jogász Egylet. Utóbbi az említett célokat az alakuláskor megfogalmazottak értelmében nemcsak szakmai tanácskozásokkal és a magyarországi, valamint a határon túli magyar jogászszervezetekkel való kapcsolatok kiépítésével, hanem kiadói tevékenységgel tervezte megvalósítani. A kiadói tevékenység eddigi eredménye 4 kiadvány. Ezekkel mutatkozott be a VMJE a múlt hétvégén a Budapesten, a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság szervezésében a Károlyi–Csekonics-palotában megtartott első Magyar Jogi Könyvszalonon. A benyomásokról Nyilas Mihály, a VMJE elnöke nyilatkozott lapunknak:
Nyilas Mihály (Pesevszki Evelyn felvétele)
– A VMJE egyike volt annak a tizennyolc kiállítónak, amely részt vett az első Magyar Jogi Könyvszalonon. A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság azt szerette volna, ne csak magyarországi kiadók vegyenek részt a rendezvényen, hanem a határon túli területekről is. Ilyent kettőt találtak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletet. A könyvszalon rendkívül sikeres volt a látogatottság szempontjából. Az érdeklődők a szerzőkkel is elbeszélgethettek, valamint dedikáltathatták a megvásárolt könyveket, de a legjobb szakkönyveknek és a jog területén íródott legkiemelkedőbb doktori disszertációknak járó díjakat is kiosztották. Emellett pódiumbeszélgetéseket és kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak sikeres jogászok részvételével. A fiatal, karrierjüket most építő jogászok számára az ehhez hasonló rendezvények nagyon hasznosak. Dr. Áder János magyar köztársasági elnök köszöntőbeszédet mondott, míg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter az egyik kerekasztal-beszélgetésben vett részt. A határon túli joggyakorlat is téma volt, az erről folytatott beszélgetésben többek között dr. Várady Tibor, egyletünk tagja vett részt, míg a beszélgetés moderátora dr. Martonyi János, Magyarország egykori külügyminisztere volt. Ez szintén hasznos beszélgetés volt, egyebek mellett azt tudhattuk meg, hogy Szerbiában és Romániában hasonló a helyzet a magyar jogászok tekintetében. Egyletünk több mint 160 tagja közül több mint 30-an vettek részt a rendezvényen.
Milyen a VMJE és a Magyar Jogász Egylet közötti együttműködés?
– Az MJE hozzánk viszonyítva sokkal nagyobb szervezet, ám amikor 2016-ban megalapítottuk egyletünket, már ez elnevezés keresésekor is az anyaországi tapasztalatokra támaszkodtunk, mindemellett pedig a tevékenység és a célok tekintetében, ha kicsiben is, de azt szerettük volna elérni, amit az 1879-ben megalakított MJE már régen elért. Az elmúlt öt évben először Sárközy Tamás professzorral – aki tavaly bekövetkezett haláláig volt elnöke az MJE-nek– alakult ki szoros együttműködés, majd később dr. Trócsányi László elnökkel is hasonló gyümölcsöző együttműködés épült ki. Folyamatosan látogatjuk egymás rendezvényeit, tanácskozásait, a témák is gyakran hasonlóak. Az ehhez hasonló együttműködés rendkívül hasznos, hiszen a tanácskozáson résztvevő tagságunk megismerheti a magyar jogrendszert és a magyar jogi szaknyelvet, valamint kapcsolatrendszert építhet ki.
Milyen kiadványokkal mutatkoztak be a könyvszalonon?
– Ötéves fennállásunk alatt négy könyvet sikerült kiadnunk. Az első a Dudás Attila, Letsch Endre és Molnár Ferenc tollából megjelent Milyen jogon? című jogász-ABC, amit elsősorban az általános és középiskolásoknak szántunk, hiszen szinte egyetlen tantárgy keretében sincs lehetőségük alapszinten betekintést nyerni a jog világába. A második könyvünk A nagy merénylő című kisregény, ennek szerzője Dudás Károly. A könyv a csantavéri születésű Matuska Szilveszter, azaz a biatorbágyi merénylő életét, valamint az ellene lefolytatott büntetőeljárást dolgozza fel. Harmadik kiadványunk a legterjedelmesebb, ez a Délvidéki (Vajdasági) Magyar Jogászok című tanulmánykötet, a kiadvány szerkesztője Várady Tibor, a kötetnek 14 társszerzője van. Ez a könyv a monarchiától a titói korszak végéig elemzi a jogászok szerepét Vajdaságban. Negyedik kiadványuk a Vágj bele!, utóbbi a vállalkozók számára íródott és a vállalkozások jogi környezetét ismerteti. A könyv szerzői Dudás Attila egyetemi tanár és Bunford Tivadar vállalkozó. Elsősorban azoknak szánjuk, akik vállalkozást nyitnának. Számukra lehet iránytű a jogi környezet olykor útvesztőnek tűnő rendszerében.
Milyen tervek fogalmazódtak meg az egylet jövőbeni tevékenysége, és ezen belül a kiadói tevékenység vonatkozásában?
– A kiadói tevékenységet illetően több téma is felmerült, többek között az ingatlanforgalom, de a gazdasági jog területén is számos kérdés van, amelyet szeretnénk feldolgozni. A megkezdett utat kívánjuk folytatni, többek között tanácskozásokat szervezni, hogy a tagsággal együttesen járhassuk körbe a releváns aktualitásokat. Továbbra is szeretnénk anyaországi előadókat meghívni, de természetesen vajdasági előadókat is. Fontosnak tartjuk az útmutatást tagjaink számára, beleértve ebbe az egyetemi hallgatókat is, hiszen körükből is vannak tagjaink. Az anyaország támogatását jelentős mértékben élvezzük, utóbbiért ezúton szeretnék köszönetet mondani, mindenekelőtt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak, illetve az államtitkárság Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának és Pirityiné Szabó Judit főosztályvezetőnek, továbbá a Bethlen Gábor Alapnak.
A fiatalokról is szó volt, így megkerülhetetlen a Vajdaságban az idén először kiírt jogászösztöndíj témája. Utóbbi 17 kedvezményezettje hamarosan megkezdi tanulmányait. Miként értékeli a program eddigi eredményét?
– Nagyon fontos volt megtenni ezt a lépést. A szakma és a politikum erőfeszítései sikeresek voltak. Egyletünk már a megalapításkor felismerte, hogy egyre kevesebben választják a jogi pályát. Büszkék lehetünk arra, hogy az ösztöndíjhoz sikerült elnyernünk az anyaország támogatását, és arra is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által kiírt pályázat ennyire sikeresnek bizonyult. Szeretném, ha az ösztöndíj ösztönző erővel bírna és a hallgatók kitartanának. Egyletünk bármiben kész segíteni a hallgatóknak tanulmányaik során. Az ösztöndíjasok közül sokan már tagjaivá is váltak az egyletnek, többen a könyvszalonon is velünk voltak. Beszélgettem velük és örülök annak, hogy ezt a hivatást választották.
