A Pénzügyi Tanács a múlt évben sem támogatta a járvány idején a felnőttkorú polgárok körében kiosztott 100 eurós támogatást, és azt sem nézi jó szemmel, hogy az ilyen jellegű anyagi támogatást alkalmazzák ebben az évben is – emelte ki a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke. A 2020. évre vonatkozó jelentését ismertetve rámutatott, a kormány jól reagált az egészségügyi válságra és pozitívan értékelte az infrastrukturális beruházásokat is, ám bírálta az illetékeseket az állami költségvetés átláthatóságával kapcsolatban.
Pavle Petrović kiemelte, a Pénzügyi Tanács ugyan támogatta a múlt évben az állami költségvetés módosítását és a koronavírus-járvány kitörését követően az államadósság növelését, hiszen jónak ítélte a kormány szándékait, hogy megakadályozza a foglalkoztatottak számának hirtelen zuhanását. Ám véleményét megfogalmazva anyagi támogatást csak azoknak kellett volna adni, akik valóban rászorultak, így a pénzügyi segélyekre elkülönített 600 millió helyett csak 200 milliót fordítottak volna.
Részletezve az állami költségvetés áttekinthetőségét, elmondta továbbra is vannak olyan összegek, amelyeket nem lehet lekövetni, így például egy 150 millió euró értékű kölcsön esetében csak feltételezni lehet, hogy az Air Serbia vállalat vette igénybe, vagy a Közberuházási Iroda esetében 100 millió eurós összegről nem tudni, kihez került. A büntetések kifizetésének kapcsán pedig nem lehet nem tudni, milyen alapon növelik évről évre a büntetések kifizetésére elkülönített összeget.
A parlamenti képviselők ugyanakkor kritikával illették a Pénzügyi Tanács egyes tagjait, akik nem vettek részt az éves jelentés előkészítésében. Emiatt a képviselők kioktatva érezték magukat, és ezt szóvá is tették. A kialakult vitát végül Ivica Dačić, a parlament elnöke szakította félbe.
A Pénzügy Tanács múlt évre vonatkozó jelentése mellett a parlamenti képviselők meghallgatták a Versenyvédelmi Bizottság múlt évre vonatkozó jelentését is, az Állami Revíziós Intézet 2020. évi jelentését, valamint az Energetikai Ügynökség jelentését is, amelynek ismertetésekor elhangzott, hogy a múlt év legnagyobb energetikai beruházása a bolgár határtól, a szerb–magyar határ felé vezető földgázvezeték volt, ami pozitív lépésnek minősül különösen a jelenlegi helyzetben, és Szerbiának ez a beruházás energetikai biztonságot nyújt. Elmondta, a földgázhálózat még nincs kellő mértékben kiépítve, a háztartások csupán tíz százaléka van erre rákapcsolva, ám a fejlesztések, a szavai szerint, folyamatban vannak.
Az ülés elején a képviselők kérdéseket tehettek fel az állami intézményeknek. Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a munkaügyi, foglalkoztatási minisztériumhoz intézett kérdésében rámutatott, a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló törvény még 2005-ben lépett hatályba, de azóta számos gazdasági és társadalmi változásnak voltunk szemtanúi. Legutóbb a koronavírus-járvány az otthoni munkavégzésre kényszerített sok embert, így rákérdezett, hogy a készülő új törvény felismeri-e az otthoni munkavégzést?
A képviselő elmondta, hogy a munkahelyi biztonságért és egészségügyi védelemért felelős személyek már így is nagy nyomás alatt vannak, miért kell szigorítani az ehhez a munkakörhöz szükséges licencek beszerzésének feltételeit? Mint mondta, az Európai Unió előírásai nem követelik meg ezt az országtól. Hozzátette, miután a licenc megszerzésére csupán egy bizottság lesz illetékes az egész ország területén, és a büntetések magasak (1-2 millió dinár a jogi személyek esetében), észszerű határidőre van szükség, amelyben a vállalatok eleget tudnak tenni az elvárásoknak. Azt is megkérdezte, hogy az új törvény foglalkozik-e a külföldi munkaadó fogalmával is.
