Az egészségügyi válságstáb egészségügyi szakértő tagjai szerint már most szigorítani kellene a járványügyi korlátozásokat, ám például Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár másként vélekedik erről. Az SZRTV reggeli műsorában kifejtette: az egészségügyi minisztérium álláspontja az, hogy 7–10 napot várni kell, majd felmérni, hogy milyen hatása van a védettségi igazolvány bevezetésének. Amennyiben a várt eredmény elmarad, a minisztérium sokkal hatékonyabb korlátozások elrendelését követeli majd, mondta, és megerősítette, hogy tegnap este 22 órától tervezték megkezdeni büntetni azokat, akik megszegik a védettségi igazolással kapcsolatos előírásokat.
A védettségi igazolvány, illetve igazolás kapcsán érdemes arra emlékeztetni, hogy erre akkor van szükség, ha valaki 22 óra után szeretne vendéglátóhely, illetve nem vendéglátóhelyként bejegyzett létesítmény – ebbe a kategóriába azok tartoznak, amelyekben különböző alkalmi rendezvényeket szerveznek – zárt helyiségében tartózkodni. A kormányrendelet értelmében ez a szabály egyaránt vonatkozik a szolgáltatást nyújtó személyekre és a szolgáltatást igénybe vevő személyekre.
A kormányrendelet szerint hatályos védettségi igazolásnak a következő dokumentumok minősülnek: a második, vagy a harmadik védőoltás felvételét igazoló dokumentum (az utolsó oltás óta legfeljebb 210 nap telhet el); a negatív eredményű real-time PCR-teszt elvégzését igazoló dokumentum (az eredmény kiadásától számítva legfeljebb 72 óra telhet el), ezt a tesztet csakis szerbiai állami alapítású, vagy mikrobiológiai referencia laboratóriumban lehet elvégeztetni.
Mindemellett a következő dokumentumok minősülnek védettségi igazolásnak: negatív eredményű antigénteszt elvégzését igazoló dokumentum (az eredmény kiadásától számítva legfeljebb 48 óra telhet el), ezt a tesztet csakis szerbiai állami alapítású, vagy mikrobiológiai referencialaboratóriumban lehet elvégeztetni; a pozitív eredményű szerológiai teszt (IgG ellenanyag-teszt) elvégzését igazoló dokumentum (a mintavételtől számítva legfeljebb 90 nap telhet el), ezt a tesztet kizárólag szerbiai állami alapítású mikrobiológiai laboratóriumban lehet elvégeztetni; a korábbi fertőzést igazoló dokumentum (a fertőzés tényét vagy real-time PCR-teszttel, vagy antigénteszttel állapították meg, nem korábban 14 napnál, és nem régebben 210 napnál).
„Az előbbi dokumentumok a következőek lehetnek: A Szerb Köztársaság digitális zöld igazolása, digitális, vagy papírformában, amelyet az ország területén alapított közegészségügyi intézet állított ki; EU digitális Covid-igazolvány, digitális, vagy papírformában, amennyiben el van látva QR-kóddal; más ország digitális Covid-igazolása, digitális, vagy papír formában, QR-kóddal ellátva, angol nyelven, amennyiben legalább ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint az EU digitális Covid-igazolvány, vagy ha olyan államban állították ki, amelyikkel Szerbia kölcsönösen elismeri egymás védettségi igazolását.” Mindezek után a kormányrendeletben még egyszer hozzáteszik, hogy a Covid-igazoláson ott kell lennie a QR-kódnak.
Az szintén kiderült, hogy a magán alapítású laboratóriumokban elvégzett antigén tesztet azután tekintik érvényes védettségi igazolásnak, miután a Batut Közegészségügyi Intézet kidolgozza a vonatkozó szabályzatot.
Ha a magánszemély este 10 óra után nem rendelkezik a védettségi igazolással a vendéglátóhelyek zárt helyiségeiben, 5 ezer dináros pénzbírsággal büntethető, a felhatalmazott szervek részéről. A jogi személyek számára előírt büntetés akár több százezer dináros is lehet.
A kormány tegnap ismét felhívta a polgárok figyelmét arra, hogy a vendéglátóhelyek bejárata előtt felkínált tesztek nem hatályosak, ne fizessenek azokért, mert ha csak annak eredményével rendelkeznek, megbüntetik őket.
NEM ELÉG
Semmilyen eredménye nem lesz annak, hogy 22 és 1 óra között alkalmazzák a védettségi igazolást – fejtette ki Branislav Tiodorović epidemiológus a Nova napilapnak nyilatkozva. Mint hozzátette: „Mindannyian felelősek vagyunk. A felelőseket az egyének között is kereshetjük, de az állami struktúrában is”. Predrag Kon epidemiológus is azon a véleményen van, hogy a védettségi igazolás akkor járulhatna hozzá a járványhullám megfékezéséhez, ha azt egész nap alkalmaznák. A Pink tv-nek nyilatkozva kifejtette, múlt héten valamelyest ismét rosszabbodtak a mutatók, illetve az arányok, vagyis semmi nem utal arra, hogy belátható időn belül csökken az esetszám. Az egészségügyi rendszer az összeomlás előtt áll, sokan azért napolják el az esedékes vizsgálatokat, mert a fertőződéstől félnek, műtéteket és sürgősségi beavatkozásokat is elnapolnak, mindez pedig további emberéleteket követel majd – nyomatékosította.
RÖVIDÜL AZ OLTÁSOK KÖZÖTTI IDŐ
Azok, akik eddig két adag Sinopharm védőoltást vettek fel, hamarosan nem hat, hanem négy hónappal a második oltás után megkaphatják a frissítő oltást – jelentette be Ljiljana Marković Denić, a Nemzeti Immunizációs Szaktestület elnöke. Akik a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V, vagy az AstraZeneca védőoltást kapták meg, a harmadik adag vakcinát 5 hónappal a második oltást követően vehetik fel – tette hozzá a Blic napilapnak nyilatkozva, mondván, hogy ezt a javaslatot a legújabb tudományos ismeretek és a szaklapokban megjelent írások alapján fogalmazták meg.
Európában különbözően állnak hozzá az emlékeztető oltáshoz. Ausztriában például (impfservice.wien) 6-9 hónappal a teljes immunizációt követően egyebek mellett az idősek otthonai lakói, valamint ezek alkalmazottjai, továbbá a 65 évnél idősebbek, az egészségügyben dolgozók és a 12 évnél idősebb immunkompromittált személyek számára javasolják az emlékeztető oltást, míg a többi polgár tekintetében kiemelik, hogy 9–12 hónappal az immunizációt követően ők is felvehetik. Szintén Ausztriában a betegségen átesett és a Pfizer–BioNTech, a Moderna, vagy az AstraZeneca védőoltásának egy adagjával beoltottakat úgy kezelik, mintha teljesen immunizálták volna őket, vagyis esetükben a második oltásra tekintenek az emlékeztető oltásként. Nagy-Britannia kormányoldalának tájékoztatója szerint az emlékeztető oltást elsősorban az 50 évnél idősebbek, valamint a fiatalabbak veszélyeztetett kategóriái, továbbá az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók számára javasolják, legkorábban 6 hónappal a teljes immunizációt követően. Az Európai Gyógyszerügynökség október 4-i közleményének értelmében a frissítő oltás tekintetében fontos különbséget tenni az immunkompromittált, valamint a „normális immunrendszerű” személyek között.
