Több témát is érintettek a képviselők ma a köztársasági parlament ülésén.
Ökrész Rozália a Vajdasági Magyar Szövetség frakciócsoportjának nevében a költségvetési rendszerre vonatkozó kérdését tette fel a parlamentben.
Mint mondta, az aktuális gazdasági mutatók szerint Szerbia a jövő évben is pozitív eredményekre számíthat a gazdaság fejlődése tekintetében. Kiemelte, hogy a nagyberuházásokra a 2022-es költségvetés szerint az egész ország területén 486 milliárd dinárt költenek az államkasszából, míg Vajdaságban ez az összeg 23,6 milliárd dinárt tesz ki, ami a büdzsé 27 százalékát jelenti. Ezeknek a beruházásoknak a középpontba helyezésével a parlamenti képviselő szerint sikerült megteremteni a hosszútávú gazdasági és társadalmi fejlődés alapfeltételeit.
Ökrész Rozália a költségvetési rendszert szabályozó törvény kapcsán utalt arra, hogy a nagyberuházások megvalósítása több éves periódusban zajlik, és a költségvetési eszközök tervezése alkalmával ehhez a tényezőhöz is nagyobb mértékben kellene alkalmazkodni, mert ezeket a kiadásokat a jelenlegi jogszabályi előírások szerint nem lehet hároméves időszakra tervezni, hanem csak az adott évre vonatkozó költségvetési kiadásokat építik bele a büdzsébe, ezért olykor megtörténik, hogy a más hatalmi szinteken hozott döntésektől való függés miatt helyi önkormányzati szinten bizonytalanná válhat a projektek pénzelési forrásainak a következő évre való biztosítása. A jelenlegi jogszabályi keretek között a nagyberuházásokhoz szükséges költségvetési eszközök biztosításának a másik módja az, ha a több éves projektekre szánt pénz egészét egyszerre utalják át, ami viszont nem megfelelő megoldás, mert költségvetési többletet eredményez a helyi önkormányzatok éves büdzséjében.
A parlamenti képviselő kérdésében a probléma megoldásának szükségességére hívta fel a figyelmet, ami elmondása szerint átláthatóbbá tenné a költségvetés tervezését, azáltal, hogy a nagyberuházásokra vonatkozó pénzeszközök biztosítását több éves költségvetési ciklusban rögzítenék.
Úri Emese a gyermekes családok támogatását érintő törvénymódosításról beszélt. Mint mondta, a kérdéskör hosszú ideje a VMSZ egyik alapvető programpontja, és a Szerb Haladó Párttal való koalíciós együttműködésnek is az egyik alapköve.
Mint rámutatott, a témakörben külön fontos a mezőgazdasági termelők támogatása, valamint az, hogy semmiféle diszkrimináció ne érje ezeket az embereket, tekintet nélkül arra, hogy a gazdaság a nevükön van, vagy pedig dolgozók egy-egy bejelentett gazdaságnál. A családok támogatása esetén pedig kiemelten fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozó anyák ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést.
– A népességfogyás nem csak szerbiai, hanem európai trend, ezért is vezetett be a kontinens országainak kétharmada a jelenség megfékezését, illetve a ygermekvállalást segítő intézkedéseket. Szerbiában a háborúkkal sújtott '90-es években erősödött a népességfogyás tendenciája – emlékeztetett a VMSZ politikusa.
Úri Emese szerint rendszerszintű megoldásokra van szükség a probléma megoldása érdekében. Alapvető, hogy a nőket támogatni kell a gyermekvállalásra, ennek jó eszköze a 300.00 dináros támogatás az első gyerek után, amit januártól vezetnek be az országban. Az anyagi ösztönzés mellett ugyanakkor a társadalmi bizalom is jelentős a nők számára, amikor gyermekvállalásról döntenek.
A politikus egy ötletet is felvázolt, amely szerint az iskolákban pedagógusok foglalkozhatnak a gyerekekkel az órák után, ezzel munkát lehetne biztosítani a diplomás tanároknak, ugyanakkor a családok helyzetén is segíteni lehetne, amelyek így könnyebben tudnák összehangolni a munkájukat a gyermekvállalással. Hasonlóan fontos, hogy a kistelepüléseken kulturális- és sportlehetőségeket biztosítsanak a gyermekeknek, akinek időnként ezekhez utazniuk kell a közeli városba.
Létfontosságú Úri szerint, hogy a gyermekvállaló nőket ne érje hátrány a munkaerőpiacon, ennek része, hogy az egyetemeken ezentúl nem lesznek hátrányosan megkülönböztetve az ilyen fiatalok. – Előrelépés lenne, ha a nők a karrier előtt mernének gyereket vállalni. A cél, hogy a lehető legjobban össze tudják hangolni a nők a pályafutást a családalapítással – mutatott rá Úri, külön felhívva a nagyszülők szerepét ebben a kérdésben.
Úri Emese szerint a társadalom támogatása mellett a kulturális és szociális biztonság, valamint az egészségügyi biztonság is hozzájárulhat, hogy a nők gyermeket merjenek vállalni.