Magyarország és Szerbia a két ország közös történelmének legfényesebb időszakát éli, mind a gazdaság terén, mind a beruházások, az energetika területén. Mindkét országban április 3-án tartják meg a parlamenti választásokat, és ennek a választásnak Budapesten, Belgrádban, Szabadkán és Szentendrén is tétje van, nemcsak Magyarország és Szerbia, a magyar–szerb kapcsolatok jövője, hanem a vajdasági magyarság és a magyarországi szerb kisebbség jövője is függ tőle – hangzott el Nikola Selaković külügyminiszter és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének hétfői közös belgrádi sajtótájékoztatóján.
Szijjártó igazat adott szerb kollégájának abban, hogy a két ország kapcsolatai történelmi csúcsokat értek el, és a valamikori háborúskodást a stratégia szövetség és a barátság váltotta fel, amihez a két kormány és vezetőinek közös munkájára volt szükség. Ebből a kapcsolatrendszerből ma sokat profitál Magyarország, Szerbia, a vajdasági magyarság és a magyarországi szerb közösség is. Szijjártó részletezve a magyar–szerb kapcsolatrendszer vívmányait, amelyek közül négyet emelt ki, elmondta, a magyar és a szerb gazdaság hatékonyan hozzájárul a másik növekedéséhez. Kiemelte, a múlt évben sikerült jelentős rekordot dönteni, hiszen az év végén a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 4 milliárd eurót. Emellett hatalmas infrastrukturális fejlesztési projektumok vannak folyamatban: a Budapestet Belgráddal, Szegedet pedig Szabadkával összekötő vasút megépítése tekintetében. Valamint a magyar állam 16 vállalatnak adott 20 milliárd forintnyi támogatást, amelyek nyomán 40 milliárd forintos beruházás jött létre Szerbiában.
– A másik fontos vívmány, hogy hozzájárulunk egymás energiabiztonságához. Ha nem lenne ilyen energetikai együttműködés, most mindketten ki lennénk téve annak az ellátási válságnak, aminek Európa nyugati fele issza a levét. Október óta üzemel a két országot összekötő gázvezeték-kapcsolat, amely nagy mennyiségű földgáz szállítására alkalmas. Magyarországra október óta több mint 700 millió köbméter gáz érkezett ezen a vezetéken, és egy jelentős, több százmillió köbméteres szállítást tudtunk mi is teljesíteni Magyarországról Szerbia irányába. Ha engedtünk volna a szankciós fenyegetéseknek, ha nem tartottunk volna ki a nemzeti érdekeink mellett és nem építettük volna ezt a vezetéket, akkor most súlyos ellátási kihívásokkal kellene szembenéznünk – hangsúlyozta Szijjártó.
– A negyedik vívmánya az együttműködésnek, hogy az összes határon túl élő magyar nemzeti közösség közül a legkorrektebb hozzáállást a vajdasági magyar nemzeti közösség élvezi – emelte még ki. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a vajdasági magyarok és a Magyarországon élő szerb közösség összeköt minket. Ha ez a két közösség erősödik, akkor a két ország is – fogalmazott.
Az igazi áttörést a vajdasági gazdaságfejlesztési program hozta, amelyben eddig 14 ezer vajdasági vállalkozást tudtunk támogatni 60 milliárd forinttal, ebből 120 milliárd forint beruházás valósulhatott meg Vajdaságban. Most újabb 99 vállalkozás kap támogatást Vajdaságban, 26 milliárd forintot, s ebből további 60 milliárd forint beruházás lesz. Ha az április 3-ai választásokon olyan eredmény születik, hogy a jelenlegi kormány folytathatja a munkáját, akkor folytatni fogjuk a vajdasági magyarság támogatását, és valamennyi vajdasági gazdasági programunkat – emelte ki a magyar külügyminiszter.
Selaković rámutatott, a két ország nemcsak a gazdaság és a kereskedelem vagy az infrastrukturális beruházások terén – amelyek elsősorban a két ország határövezetében élők életkörülményeire hatnak pozitívan – vagy az energetikai összekapcsolódás, a kisebbségek jogainak megerősítésében mutat kiemelkedő együttműködést, hanem azzal, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írt alá egy évvel ezelőtt Orbán Viktor magyar és Ana Brnabić szerb kormányfő, bizonyos országokban megosztják a külképviseletek helyiségeit, így politikai szempontból is jelentős közös lépést tettek. Egyik eredménye, hogy néhány hete Szerbiának is van máltai konzuli külképviselete, Magyarország nagykövetségének épületében.
– Kiemelten fontos számunkra nemcsak a Belgrád–Budapest vasútvonal, vagyis a második fázisban az Újvidéktől Magyarország határáig húzódó gyorsvasút megépítése, hanem a Szabadka–Szeged vasút felújítása is. A két ország infrastrukturális összekapcsolásának célja Szerbia mihamarabbi eurointegrációja. Hiszen amikor Szerbia uniós tagállammá válik, a Szerbia és Magyarország közti kapcsolat, a szerb–magyar kapcsolat többé nem terv lesz, hanem valóság – mondta Selaković.
Szijjártó Péter előzőleg Jadranka Joksimović integrációs miniszterrel is találkozott. Joksimović megköszönte Magyarország támogatását az új metodológia szerinti tárgyalásokban. Kiemelte, bár az év végén sikerült megnyitni az EU-val a 4-es klasztert, várhatóan az év első felében Szerbia a 3-as, az inkluzív növekedés, a gazdasági versenyképességet felölelő klasztert is megnyithatja.
