Szerbia 1804 óta először vált teljesen kivándorlási állammá, csak az idősebbek maradnak, akik már túl idősnek tartják magukat ahhoz, hogy új életet kezdjenek – jelentette ki tegnap Miodrag Zec, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának nyugalmazott tanára, majd hozzátette: a vezetőség előszeretettel gazdasági tigrisnek aposztorfálja az államot, az öreg tigris viszont nem tud gazellát elejteni, mely ha talál is egy-egy dögöt, nincs foga, hogy azt megrágja. Ha mindez így folytatódik, valóban a belgrádi pasalukra szűkül le az állam – tette hozzá a professzor.
Bírálta a közviták általános hiányát is, aminek következtében az emberek többsége Oroszország és Kína felé fordulna, miközben az állam uniós és NATO-tagállamokkal van körülvéve, s a legtöbb beruházás, támogatás is ezekből az országokból érkezik. Egy olyan falusi családra hasonlítunk, amelyik összeveszett az összes szomszédjával, s távoli falvakban keres barátokat – illusztrálta.
Mint mondta, a politikusoknak lehetővé kellene tenniük a vitát, az ellenvélemények elhangzását. Ehelyett ma azt teszik, hogy véleményükkel képviselőkkel veszik körbe magukat, akik veszett ebként csaholják ezt az álláspontot. Ennek mindig az a vége, hogy amíg élvezik a többség támogatását, a tömeg magasztalja őket, amikor azonban eljő a bukás pillanata, lincshangulat alakul ki – értékelte Zec.
