Miután tavaly két alkalommal is el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt, tegnap megtartották a Brdo–Brioni nyugat-balkáni csúcstalálkozót Szlovéniában, Kranj mellett (Brdo pri Kranju). A folyamatot szlovén–horvát kezdeményezésre indították el még 2010-ben, azzal a céllal, hogy növeljék a régió országai közötti bizalmat, esélyt adjanak a kérdések megvitatására, megállapodások kötésére, az európai uniós felzárkózás gyorsítására. A szerbiai küldöttséget Aleksandar Vučić szerb államfő vezette, aki az összejövetel első, legfontosabb részén tudott csak részt venni, délután ugyanis tovább kellett utaznia Brüsszelbe, hogy tárgyaljon Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
Érkezésekor a szerb államfőt Borut Pahor szlovén és Zoran Milanović horvát államfő fogadta. A találkozón részt vett Vjosa Osmani koszovói, Milo Đukanović montenegrói, Sztevo Pendarovszki észak-macedóniai, Ilir Meta albán elnök, továbbá a boszniai hármas, Milorad Dodik szerb, Željko Komšić horvát és Šefik Džaferović bosnyák elnökségi tag.
A nyugat-balkáni csúcson a résztvevők megerősítették abbéli szándékukat, hogy az európai integrációkat folytassák, és mielőbb csatlakozzanak az országok közös európai családjához. Megvitatták a koronavírus okozta nehézségeket és a gazdasági kihívásokat is, amelyekkel valamennyi országnak meg kell most birkóznia. Hangsúlyozták, hogy a közös kezdeményezések, a gazdasági együttműködések ezen a téren sikerre vihetik a pandémia okozta nehézségek leküzdését. A tervezettnél tovább tartott az összejövetel, mert egyeztetni kellett a minden állam által elfogadhatónak tartott pontokat a zárónyilatkozatban. Mint ismeretes, a Brdo–Brioni találkozót megelőzően már eljuttatták az országoknak a zárónyilatkozat tervezetének szövegét, melyben az is szerepelt, hogy a koszovói kérdés kapcsán minden résztvevő a meglévő határok tiszteletben tartását támogatja, s elutasít mindenféle határmódosítást. A szerb államfő ezzel kapcsolatban azonnal közölte, kezdeményezni fogja egy módosítási indítvánnyal azt, hogy az ENSZ által elismert határokat tartsák tiszteletben, s a módosításukat utasítsák el a konferencia tisztségviselői. Ezzel voltaképpen, mint mondta, valóságos pokoli helyzetet gerjesztett, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján Koszovó ma is Szerbia részét képezi. Abból ítélve, hogy elhúzódott a zárópontok összehangolása, valóban kialakulhattak ellentétek e téma kapcsán.
Aleksandar Vučić: Nem az uniós csatlakozás dátuma a fontos, hanem a tagjelölt országok közötti együttműködés (Fotó: Beta)
MÓDOSÍTANI VAGY TÖRÖLNI?
A szerb államfő a találkozó után köszönetet mondott a konferencia megszervezéséért a horvát és a szlovén félnek, s bejelentette, hogy Szerbia elfogadta a zárónyilatkozatot, teljesen egyetértett, mint mondta, azzal, hogy a régió minden országa mielőbb csatlakozzon az EU-hoz, gyorsítsák fel a tárgyalásokat, vagy nyissák meg azon államok esetében, amelyek nem jutottak el eddig. Mint mondta, a vízummentességet is támogatja az ország. Ahogyan arra számítani is lehetett, vita alakult ki a határmódosítás kérdése körül. Szerbia mindig is a határok megőrzése mellett foglalt állást – jelentette ki Vučić, szerinte az ENSZ döntéseit kell alapul venni. Nem fogadta el a Brdo–Brioni csúcs azt a szerb módosítást, amely ennek az álláspontnak a beépítésére vonatkozik, de nem került be a zárónyilatkozatba a határok megőrzésének a kérdése sem, így mások sem lehetnek elégedettek ebben a tekintetben – számolt be az államfő. Nem történt semmi különleges, semmi, amihez nem szoktunk volna hozzá – értékelte –, a legtöbb szóváltás Belgrád és Pristina között, továbbá Szarajevó és más résztvevők között volt – állapította meg, de ez nem újdonság. A zárónyilatkozatban fontos pontoknak nevezte azokat, amelyek a határok „eltörlését" szorgalmazzák: a közös európai jövőt, a személyek és az áru szabad áramlását.
MINDENKI NAGYON FÁRADT
Kulcskérdésnek nevezte: vajon az EU kész lenne-e Szerbia és Montenegró befogadására, ha ezek az országok minden egyes feltételnek eleget tettek volna? Mint mondta, meggyőződése, hogy az Unió belefáradt a bővítésbe, s a régió is eléggé belefáradt a bővítésről szóló ígéretekbe, ezért abban az esetben sem vennék most fel Szerbiát, ha minden feltételnek eleget tett volna. Belgrád, magyarázta, éppen ezért, nem is kérte, hogy ne egyszerre vegyék fel az egész régiót, hanem külön-külön az országokat, Montenegró azonban ezt szorgalmazta, ellenezve a csoportos csatlakozást.
