A vajdasági magyar közösség legnagyobb kihívása az utóbbi 15-20 évben az egyetemi hallgatók külföldre vándorlásának megállítása volt, de ehhez azt is fel kellett mérni, hogy miért hagyják el otthonukat a fiatalok a középiskolai tanulmányok után, és miért nem térnek vissza – emelte ki Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség paralementi képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, melynek a napirendjén egyebek mellett a felsőoktatási törvény módosítása szerepelt.
Kiss Nándor beszélt arról is, hogy a vajdasági magyarok az Európai Unió területén, főképp Magyarországon folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat, és a legtöbben már nem térnek vissza, ezért az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy az itt maradt egyetemisták jobb feltételek mellett folytathassák tanulmányaikat. A képviselő a felszólalásában ismertte ezeket a törekvéseket. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramja az évek során már összetett rendszerré nőtte ki magát, ami nagy segítséget és támogatást jelent a fiatalok számára. Legújabban a figyelem a fiatal joghallgatókra terelődik, akik az idei évtől 30 ezer dináros támogatásban részesülnek, ha úgy döntenek, hogy hazai jogtudományi karon folytatják tanulmányaikat. Elmondta azt is, hogy 2015 óta Újvidéken működik az Európa Kollégium, amelynek 400 férőhelyét évről évre elfoglalják a vajdasági egyetemisták. A kollégium rengeteg lehetőséget nyújt lakói számára, a korszerűen felszerelt szobák mellett műhelymunkát is kínál a fiataloknak, és segíti őket a tanulmányaik során. A magyar nemzeti kisebbség tagjai jobb körülmények mellett csatlakozhatnak Szerbia felsőoktatási rendszeréhez, és tanulmányaikat is jó eredménnyel fejezhetik be, hogy ezt követően a munkaerőpiacon is megállják a helyüket.
A felsőoktatási törvény módosítását, illetve az egyetemisták szerveződéséről szóló törvényt Branko Ružić oktatási miniszter ismertette a parlamenti képviselőkkel. Többek között elmondta, hogy az egyetemi hallgatók szerveződéséről szóló törvény jogi keretek közé helyezi a felső oktatási szervezeteket, vagyis az egyetemi hallgatók érdekeit képviselő szerveket és az egytemista szervezeteket. Erre azért volt szükség, mert a korábbi jogszabályok felületessége nehézségek elé állította a szervezetekben aktív hallgatókat.
A miniszter arra is kitért, hogy a felsőoktatási törvény módosítására az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Szövetsége (ENQA-ban) teljes tagságának felújítása miatt van szükség. Elmondta, habár az ország státusza ebben az európai szövetségben nem hat ki a felsőoktatási intézményben szerzett oklevelek érvényességére, mégis fontos ahhoz, hogy jó helyezést kapjon a szerbiai felsőoktatás az európai és nemzetközi felsőokatási intézmények között.
Előrevetítette ugyanakkor a felsőoktatási tanulmányok folytatásának egyik nagy módosítását, ami a középsikolai tanulmányok után tett érettségi vizsgát minősíti át államvizsgává, vagyis az itt szerzett eredmény jelent majd továbbjutási lehetőséget a felsőoktatási intézmények valamelyikén. Ám erre várhatóan két év múlva kerül sor.
Ružić elmondta azt is, hogy a felsőoktatási intézmények esetében nagyobb szerepet kapnak a történelmi egyházak, vagyis a teológiai egyetemeknek a tanárfelvételhez ki kell majd kérniük az egyház jóváhagyását is.
A parlament napirendjén szerepel még a mezőgazdasági termékek piacát szabályozó törvény, a gyermekes családok pénzügyi támogatásával foglalkozó törvény, illetve a Szerbia és Szingapúr közötti adózási rendszerről szóló megállapodás is, amiről holnap folytatnak vitát a képviselők.
