Dr. Szili Katalin magyarországi miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító elnöke a hét elején Újvidékre látogatott, ahol köszöntőt mondott a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete XXI. Apáczai Nyári Akadémiája második képzési hetének ünnepélyes megnyitóján, majd előadást is tartott ott. Előadásában a 21. század gazdasági, társadalmi, ökológiai kihívásokról ejtett szót. Köszönetet mondott a magyar pedagógusoknak, hogy a koronavírus-járvánnyal terhelt időszakban is erejüket próbára téve igyekeztek hivatásukat végezni. Előadása után először a Magyar Kormány támogatási programjairól kérdeztük.
Magyarország Kormánya kiemelten támogatja a határon túli oktatást, a magyar fiatalokkal kapcsolatos programokat. Adatok bizonyítják, a legkifizetődőbb befektetés a fiatalokba fektetni, hiszen szellemi, kulturális és tudományos téren is ez térül meg a legnagyobb mértékben. Ön miért érzi fontosnak a fiatalokkal való törődést?
– Az elmúlt 10-11 évben a Magyar Kormány olyan támogatásokat nyújt a határon túli magyarságnak, amely például lehetővé teszi óvodák, iskolák építését, kollégiumok létrehozását, felújítását. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert fontos, hogy ott, ahol magyar szó van, főleg ahol tömbben élő magyarság van – de igaz ez a szórvány magyarságra is – legyen lehetőség arra, hogy anyanyelven jussanak hozzá az információkhoz és a kultúrához. Tudjuk azt, hogy a nemzeti identitást a nyelv, a kultúra és a hagyomány határozza meg. Ha ebből bármelyik hiányzik, vagy ha nem kapunk esélyt, hogy gyakoroljuk, akkor nyilvánvalóan ennek a stabilitása, szilárdsága sérülni fog. A gyermekeinkkel, a fiatalokkal való törődés kulcsfontosságú, mert ők képviselik a magyar jövőt. Fontos, hogy a gyerekek anyanyelvükön tudnak tanulni, ezáltal megismerhetik kultúrájukat és hagyományaikat.
Hogyan látja, mi, vajdasági magyarok, ezen belül elsősorban vajdasági magyar fiatalok, mennyire tudunk élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az anyaország biztosít számunkra, mennyire járulnak hozzá a felzárkózásunkhoz, a versenyképességünk növeléséhez, illetve a szülőföldön való boldogulásunkhoz?
– Tapasztalataim szerint a határon túli fiatalok élnek a számukra biztosított programjainkkal. Itt, a Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács programjai és operatív feladatai jó irányt mutatnak, és együttműködve a Magyar Kormánnyal az ifjúság ténylegesen hozzájut azokhoz az információkhoz, ahhoz a tudáshoz, amely őket felelősségteljes és tartással bíró, magyarságukat vállaló felnőtté teszi majd. Én támogatandónak tartok minden olyan kezdeményezést, amely a szülőföldön maradás és boldogulás lehetőségét igyekszik népszerűsíteni.
Mi a helyzet ilyen szempontból a Kárpát-medence egyéb területein élő magyar fiatalokkal, nekik milyen nehézségekkel kell szembenézniük a versenyképességünk növelése, illetve a szülőföldön való boldogulásunk terén?
– Amikor Vajdaságot összehasonlítjuk a felvidéki, a kárpátaljai vagy az erdélyi magyarsággal, akkor látni kell azt, hogy itt egy rendkívül széles körű kulturális autonómia létezik. Magyarországról szemlélve az összes szomszédos ország közül Szerbia az egyetlen, amelynek az alkotmánya kimondja, hogy a Szerbiában élő kisebbségek államalkotó tényezők. Ezzel ellentétben Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában ez nincs így. Ebből a szempontból a vajdasági magyarság az összes többi közösségünket beleértve előnyös helyzetben van.
Az anyanyelven történő oktatás szavatolása, illetve színvonalának növelése kulcskérdésnek számít napjainkban, hiszen az identitást nem lehet megőrizni anyanyelvű oktatás nélkül. Ön szerint milyen eszközökkel lehetne még tovább növelni az anyanyelvű oktatás színvonalát?
– Időről időre szükségesek az oktatási reformok, mind az oktatás tartalmában és a vezetésben, mind a pedagógiai módszerek területén. A színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen a pedagógusok folyamatos felkészültsége, illetve a szakmai csoportok együttműködése. Egy pedagógusnak nevelnie, oktatnia kell, ezért fontos, hogy szakmai pályája során folyamatosan fejlessze önmagát, motivált maradjon, és a gyerekeknek érdekes módon adja át a tudást. Az újvidéki Apáczai Nyári Akadémia immár 21. alkalommal kerül megrendezésre, a résztvevők számából is jól érzékelhető, hogy népszerű rendezvény, ami azt a tényt engedi következtetni, hogy a vajdasági magyar pedagógusok tenni akarnak diákjaikért.
A pedagógus-továbbképzések a leghatékonyabb tanítási módszerek elsajátítását szolgálják. Tudást adnak át a pedagógusok, ugyanakkor példát, életszemléletet is. Mindez a magyar diákok, fiatalok önbizalmát is növeli. Ön szerint mit lehet még tenni annak érdekében, hogy a fiatalok a legjobban kibontakoztassák képességeiket, öntudatos, magabiztos fiatal emberek legyenek?
– Mint már említettem, a Magyar Kormány támogatásának is az a célja, hogy a fiatalok szülőföldön való boldogulását lehetővé tegye. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak azt a gazdasági támogatási rendszert, amit a kormány elsőként a Vajdaságnak biztosított. Ennek ma már hetedik projektköre megy végbe, melyben egyéni vállalkozásokat segítünk, megadjuk a lehetőséget az egyén kibontakozására. Reményeim szerint majd a népszámlálás is bebizonyítja, hogy valóban a szülőföldön maradás és boldogulás a legjobb eszköze ez a támogatási rendszer, ami az oktatásban, a vállalkozásban és a gazdaságban megjelenik.
