Szerbiában egyre inkább veszít az értékéből a házasság intézménye, hiszen egyre több a házasságon kívül vállalt gyermekek száma, és növekszik a válások száma is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az első házasságból kilépve, a nők és a férfiak is nehezebben szánják el magukat a második házasságukra, de abból már nagyobb megfontoltsággal lépnek ki. A harmadik házasság mellett viszont sokkal nehezebben döntenek, és az abból való kilépés pedig már nagyon ritka.
Ratko Dmitrović családvédelmi miniszter a napokban tett nyilatkozata szerint az elmúlt 10 évben kötött házasságok 40 százaléka végződött válással Belgrádban. Bár a negatív statisztikát illetően a főváros áll az élen, a szerbiai átlag sem marad el sokkal tőle, ugyanis a házasságok mintegy egyharmada nem éli meg a tizedik évfordulót sem. A miniszter ezt a jelenséget az értékrendszer változásával magyarázta, szavai szerint a család intézményét, amelybe beletartozik a gyermek és a közös élet, az autó, a lakás, a divatáruk iránti kötődés váltotta fel. Emiatt szavai szerint a demográfiai mutatók javítása érdekében a kor életfelfogásának átformálásán is dolgoznia kell az államvezetésnek.
A Köztársasági Statisztikai Intézet nemrégiben közzétett, 2020-ra vonatkozó adatok alapján, a múlt évben összesen 23.599 házasságot kötöttek, 18.209 esetben a párok először mondták ki a boldogító igent. Ha figyelembe vesszük a 2019. évet, láthatjuk, hogy 35,2 százalékkal kevesebben döntöttek tavaly az mellett, hogy az anyakönyvvezető elé álljanak. Igaz – teszik hozzá – a statisztikai adatokat jelentős mértékben befolyásolta a járvány is.
Egyre inkább kitolódik a házasságra lépők életkora is, így a menyasszonyok átlagéletkora 31,5 év, míg a vőlegényeké 34,8 év. A házasságok 87,6 százalékában azonos nemzetiségűek kötnek házasságot, 76 százalékban mindketten munkaviszonyban vannak és csupán 9,5 százalékban külföldi az egyik fél.
Az elmúlt öt év statisztikai adatai szerint évről évre egyre magasabb a válások aránya, kivételt képez ugyanakkor a 2020. év (feltehetően erre is kihatással lehetett a járvány), amikor 20 százalékkal kevesebben tették meg ezt a lépést, mint egy évvel korábban. A legtöbb válásra a 41–45 életévükben döntenek a házastársak. A felbomlott házasságok mintegy 53 százalékában már vannak gyermekek, az esetek 52,8 százalékában egy gyermek van a családban.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szerint a Nyugat-Balkánon a legalacsonyabb a házasságkötések száma, miközben a válások száma, illetve a házasságon kívül született gyermekek száma a legmagasabb. Vagyis a 2019-ben született gyermekek 26,9 százaléka házasságon kívül jött a világra. Tíz év alatt jelentősen nőtt a válások aránya, vagyis amíg 2010-ben 1000 lakosra 0,9 válás jutott, 2019-ben már 1,6.
Az, hogy egyre kevesebben döntenek a házasság intézménye mellett, nem csak Szerbiát érinti, az Európai Unió tagállamaiban is szinte megfeleződött a házasságok száma, vagyis amíg 1964-ben 1000 lakosra 8 házasság jutott, az Eurostat adatai alapján 2019-ben már csak 4,3. A válások aránya ugyanakkor megkétszereződött, hiszen amíg 55 évvel ezelőtt 0,8 válás jutott 1000 lakosra, 2019-ben ez az arány 1,8-ra nőtt.
Az európai statisztikai hivatal szerint a legtöbb házasságot Cipruson kötik, ahol 1000 lakosra 8,9 házasság jut, majd Litvániában, Lettországban és Magyarországon, valamint Romániában, majd Szlovákiában, Dániában és Máltán.
Miközben a legkevesebben Olaszországban döntenek a házasság mellett, ugyanis ott 1000 lakosra 3,1 házasság jut. Portugáliában és Szlovéniában, valamint Franciaországban, Spanyolországban és Luxemburgban is hasonlóak az arányok.
A legtöbb válás Litvániában, Lettországban és Luxemburgban van, ahol 1000 lakosra 3,1 válás jut. Ugyanez a helyzet Cipruson és Svédországban.
A máltaiak, az írek, a szlovénok, az olaszok és a horvátok viszont nem szívesen válnak
