Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM) és az óbecsei önkormányzat a Korrupcióellenes Ügynökség támogatásával jelentős eredményeket ért el az önkormányzat átláthatóbb működése terén – közölte a héten az ügynökség.
A Korrupcióellenes Ügynökség nem csak pénzzel, de szakembereinek a tanácsaival is támogatta a BUM korrupcióellenes projektjeit, amelyekben az önkormányzat is a partnere volt – ennek a kétéves együttműködésnek köszönhető az, hogy Óbecse lett Szerbia legtranszparensebb önkormányzata. Korábban Óbecse a sereghajtók közé tartozott ezen a téren, a 100 lehetséges pontból csupán 38-ra értékelték a teljesítményét. Tavaly már 83 pontot és vezető helyet ért az önkormányzat működése, majd miután az idén további hét pontot javult a helyezése, sikerült megtartani a lista élén elfoglalt helyét. Óbecsét Zombor és Magyarkanizsa követi.
Az ügynökség tájékoztatása szerint Óbecsén az utóbbi években több olyan dokumentumot is kidolgoztak, amelyek a közérdeket és a köztulajdont óvják, megakadályozzák a korrupciós tevékenységeket és elősegítik a községi költségvetés és eszközök célszerű felhasználását, a tisztségviselők, képviselők, közvállalati felügyelőbizottsági tagok munkájának az ellenőrzését. Óbecse képviselő-testülete 2019 nyarán fogadta el a 2022-ig érvényes helyi korrupcióellenes akciótervet – ez a dokumentum a korrupció megjelenését, a közforrásokkal való szabálytalanságokat és visszaéléseket hivatott megelőzni, majd megalakult egy az akcióterv végrehajtását ellenőrizni hivatott munkacsoport is. A közérdekű dokumentumok elfogadásával párhuzamosan a lakosságot nem csak tájékoztatták a korrupcióellenes harc folyamatáról, de arra is felhívták a figyelmüket, hogy ebben nekik is fontos szerepük és felelősségük lehet – például úgy, hogy beruházási javaslatokat tesznek a költségvetés-tervezést megelőzően megszervezett szavazásokon vagy úgy, hogy a községi képviselő-testületi üléseken szót emelnek valamelyik napirendi pont kapcsán.
A helyi korrupcióellenes tervek kidolgozása és alkalmazása az EU-s csatlakozási tárgyalások 23. fejezetéhez tartozó kötelezettségek közé tartozik. A Transparentost Srbija kutatása szerint az idén a szerbiai városok és községek átlagos átláthatósági indexe 48 volt, ami bár javuló tendenciát mutat, mégsem kielégítő eredmény. A legtranszparensebb területnek a közbeszerzések bizonyultak, de ez kizárólag annak köszönhető, hogy az önkormányzatok eleget tettek a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségüknek. A nyilvánosság a legkevésbé a képviselő-testületek és a tanácsok munkáját láthatja át.
