A köztársasági képviselőház tegnap a jövő évi állami költségvetés javaslatát vitatta, amely a felszólalók szerint szociálisan érzékeny és a korábbi évekhez képest sokkal több beruházást tervez. Mint arra Siniša Mali pénzügyminiszter a költségvetés ismertetésekor rámutatott, a költségvetés 1336 milliárd dináros bevétellel számol, illetve 1514 milliárd dináros kiadással, de ugyanakkor több nagyberuházás megvalósítását tervezik, akárcsak a közszférában dolgozók fizetésének, a nyugdíjaknak és a minimálbérnek a növelését is.
A parlament ülésén, négy költségvetést érintő napirendi pont szerepel: a jövő évi költségvetés, a 2019. évi állami büdzsé zárszámadása, a költségvetési rendszer módosítása, illetve az államadósság. A napirendi pontok megvitatását a 2021. évre vonatkozó állami költségvetéssel kezdték, amelynek kapcsán a pénzügyminiszter annak két tartópillérét hangsúlyozta: a szociális jellegét, hiszen az elsődleges célja a polgárok életszínvonalának növelése, illetve a nagyberuházásokat, amelyek elsősorban az egészségügybe, valamint az infrastrukturális beruházásokra fókuszálnak.
Részletezve a költségvetési terveket, rámutatott, már korábban is bejelentették, hogy január elsejével 6,6 százalékkal emelkedik a minimálbér, amely a jövő évtől több mint 32.000 dinárt tesz majd ki, nőnek a nyugdíjak is. A svájci modell szerinti elszámolás értelmében 5,9 százalékkal magasabb nyugdíjra számíthatnak a nyugdíjasok. Mali hangsúlyozta: a nyugdíjak kifizetését nem ingathatja meg semmi, megvan rá a pénz és a folyósítás is biztos és rendszeres lesz.
A költségvetés szerint növelik a közszférában dolgozók fizetését is, mégpedig az egészségügyben dolgozók 5 százalékkal magasabb fizetést kapnak január elsejétől, míg a többi közszférában dolgozó havi járandósága 3,5 százalékkal nő, ám további 1,5 százalékos növekedésre számíthatnak április elsejétől. A katonák fizetése 10 százalékkal lesz magasabb. A miniszter rámutatott, mindenképpen szeretnék elérni a Szerbia 2025 programban megfogalmazott célokat, vagyis azt, hogy 2025 végéig az átlagfizetés elérje a 900 eurót, az átlagnyugdíj pedig a 430 eurót.
A Pénzügyi Tanácstól kritika érte a költségvetési javaslatot, miszerint a fizetések növelését a kormány nem gondolta át kellő óvatossággal. Mali szerint a fizetések növelésével a fogyasztást szándékozzák ösztönözni, és ezáltal a gazdaság újbóli fellendülését.
A nagyberuházásokra 330 milliárd dinárt tervez az állam, vagyis a GDP 5,5 százalékát fordítja az állam a fejlesztésre, mindenekelőtt a közúti és vasúti infrastruktúra felújítására és megépítésére, illetve ipari parkok létesítésére, ugyanis a fejlett infrastruktúra elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez. Így a Moravai korridor, a Preljina–Požega, a Ruma–Šabac–Loznica, a Fruška gora-i közúti folyosó, a Niš–Merdare gyorsforgalmi út megépítése már jövőre elkezdődhet. Mintegy 70 önkormányzatban kezdik meg az ivóvíz és a szennyvízhálózat kiépítését és felújítását, továbbá bejelentette a belgrádi metró építési munkálataink megkezdését is.
A miniszter kitért arra is, hogy növelték a mezőgazdaságra szánt összeget is, így a mezőgazdasági minisztérium, valamint a vidékfejlesztési minisztérium összesen 59,7 milliárd dinárt kap.
Több egészségügyi rendelő felújítása és felszerelése is tervben van, illetve befejezik a belgrádi, a vajdasági és a kragujevaci klinikai központ felújítását és bővítését.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője a beruházások kapcsán többek között kiemelte a szabadkai Népszínház munkálatait. Rámutatott, Ana Brnabić kormányfő ígéretei szerint a színház építőmunkálatai 2021-ben véget érnek, ám a jövő évi költségvetés nem lát elő erre a projektumra külön eszközöket, ugyanis az idei évre szánt 218 millió dinárt még nem használták fel a járvány okozta lelassuló építőmunkálatok és elhúzódó közbeszerzési eljárások miatt. Az idei évi költségvetés ugyanakkor elég lesz arra, hogy a munkálatokat befejezzék. Hasonló helyzetben van az Y-elágazás két felüljárójának megépítése is, itt is az idei évi költségvetésben előlátott összegeket használják fel a munkálatok befejezésére.
Kitért a gyógyfürdőkre szánt pénzeszközökre, amit a VMSZ azért szorgalmaz, mert hosszú távú gazdasági fejlődést biztosíthat. A mezőgazdasági támogatások növekedését pedig azért tartja fontosnak, mert Vajdaságban mintegy 500 ezren élnek a mezőgazdaságból.
Kiss Nándor, a VMSZ képviselője ugyanakkor az oktatás helyzetére hívta fel a figyelmet, majd kitért a magyar nyelven történő oktatásra. Rámutatott, jelentősen nőtt az elmúlt időszakban az oktatásba történő beruházás, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei évre szánt beruházások közül többet sajnos a járvány miatt nem sikerült befejezni. Kiemelte, a jövő évi költségvetés jelentős összegeket fektet az oktatásba is, ezért reményét fejezte ki, hogy ez érezhető lesz a vajdasági iskolákban is. A csantavéri Hunyadi János Általános Iskola fűtőrendszerének korszerűsítésére is jut, illetve a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola nyílászáróinak cseréjére is.
Nem csorbul a nemzeti tanácsok költségvetése Miután Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – SDP Szandzsák képviselői csoport képviselője kiemelte, az állami költségvetés a jövő évre nem növelte meg a nemzeti tanácsoknak szánt költségvetést, miközben az idén megkezdett projekteket sem tudják befejezni, mert az állam csökkentette a költségvetésüket, Siniša Mali pénzügyminiszter a parlamenti ülésen bejelentette, a múlt hét pénteken megkapták az emberi jogi és kisebbségi jogi minisztérium kérelmét, amelyben arra kérik a kormányt, hogy azt az összeget, amellyel az idei évi költségvetés módosításával csökkentették a nemzeti tanácsok költségvetését, fizessék ki a kisebbségi szervezeteknek. A kormány jóváhagyta a kérelmet, így 20,1 millió dinárt, amennyivel kevesebb pénz jutott volna a nemzeti tanácsoknak, visszautalják a minisztérium költségvetésébe, ennek köszönhetően a nemzeti tanácsok megvalósíthatják az idei évre tervezett kiadásaikat. |