A Pannon Tengerészt, Đorđe Balaševićet vasárnap helyezték örök nyugalomra az újvidéki Városi temetőben, szerettei körében, a média jelenléte nélkül. Utolsó útjára tamburaszóval kísérték el. A polgármester a temetés napját gyásznapnak nyilvánította a városban, a zászlókat félárbocra eresztették. Hivatalos, újvidéki búcsúztatását hétfőn, ma szervezik meg, tisztelőit a Razzia áldozatai rakparton várják 19 órára. A Szerb Nemzeti Színház operatársulata is részt vesz ezen a gyászeseményen. A Duna-parti helyszínre azért esett a választás, mert Đole az egyik, mélyebb üzenetű dalában megénekelte, hogy „aznap este átúszta a mély folyót”.
Mint arról már hírt adtunk, szombaton délután az újvidéki, belvárosi kávézókból szinte kivétel nélkül csak az előző nap elhunyt, minden vonalon a székvároshoz kötődő költő dallamai szűrődtek ki: Lökd meg a körhintát a fejemben – hallottuk lépten-nyomon, estefelé pedig az utcákon csoportokban sétáló fiatalok is Balašević-szerzeményeket énekeltek – halkan, szerényen, úgy, ahogy azt a köztiszteletet élvező, mindannyiuk Đoleja elvárta volna tőlük. Már pénteken este több százan gyertyát gyújtottak a Szabadság téren lévő Miletić-szobor talapzatán, néhányan egész éjjel a téren virrasztottak. Hasonló, tömeges megemlékezésekről érkeztek hírek a valamikori Jugoszlávia egész térségéből, Zágrábban, Szarajevóban és Splitben is búcsút vettek tőle tisztelői. Pulán a vasútállomáson búcsúztak tőle, a pulai polgárok a peronon gyújtottak gyertyákat, ilyen módon emlékezve meg a „pulai vasútállomáson” szavakkal kezdődő szerzeményéről. A szláv nyelvterületű régió számos pontján megdöbbenést váltott ki Đorđe Balašević halálhíre, a spontán, polgári szerveződés és a csoportos tiszteletkinyilvánítás természetes emberi reakcióként fogható fel. Nemzedékeket ihlettek meg megzenésített költeményei, balladáinak hallatára könny szökik a szemünkbe. Most elnémult ugyan a körhinta, de az, amit Đorđe Balašević személye és bő négy évtizedes munkássága üzent, megváltoztathatatlan!
Zomborban is a Pannon Tengerészre emlékeztek
Több tízen emlékeztek meg szombaton este a Művészetek terén Đorđe Balašević dalköltőről. A hangszórókból a Pannon Tengerész legszebb balladái szóltak, az emberek gyertyát és mécsest gyújtottak, fehér plüssnyulakat helyeztek a mécsesek közé. Az egybegyűltek szerint, akiket megérintett a művész halálhíre, ez a legkevesebb, amit megtehetnek emlékének megőrzése érdekében.
A múlt század hetvenes éveinek végén, a nyolcvanasak elején Balašević egyre gyakrabban énekelte meg Vajdaságot, így Zombor is gyakori motívuma volt dalainak. A szerző halálhírére a Ravnoplov honlap egybegyűjtötte zombori ihletésű dalait, ezek a: Ljubio sam snašu na salašu, Panonski mornar, Hej, haj baš nas briga, Priča o Vasi Ladačkom, Ratnik paorskog srca, Svirajte mi jesen stiže dunjo moja, Noć kada sam preplivao Dunav, Al’ se nekad dobro jelo, Bela lađa, Boža zvani pub. Az utóbbi volt az első szerzeménye, amelyben Zombort említette. Balašević utoljára 2010-ben lépett fel Zomborban.
Szabadkán égtek a gyertyák
Vasárnap este a szabadkaiak is megemlékeztek a napokban elhunyt Đorđe Balaševićról. A híres vajdasági előadóművész tisztelői a város főterén, az új szökőkútnál gyűltek össze. A rajongók virágokat és mécseseket helyeztek a szökőkúthoz. A megemlékezést a szabadkaiak kezdeményezték, és az eseményt a közösségi oldalakon szervezték meg. Az énekes többször is fellépett a városban és a környező településeken.
Zentán is megemlékeznek
A Tisza-menta város központjában lévő parkban lévő pavilon előtt hétfőn este hat órakor rendezik meg a megemlékezést. A szervezők arra kérik mindazokat, akik szeretnének megemlékezni a pénteken este elhunyt legendás énekeről és dalszerzőről, hogy, hogy tartsák tiszteletben a védőtávolságot és viseljenek maszkot, és azt is, hogy aki teheti, egy szál gyertyával érkezzen.
