A múlt év tevékenységének összegzésével kezdődött a Magyar Nemzeti Tanács pénteken megtartott 20. ülése, amelyen elfogadták a tanács munka- és pénzügyi beszámolóit, valamint zárszámadását.
A kihívások arra jók, hogy az ember próbára tegye képességeit, valamint rádöbbenjen kicsinységére és kiszolgáltatottságára – mgr. Hajnal Jenő elnök szavai szerint a múlt év egyebek mellett erre mutatott rá. Az MNT alkalmazkodott a rendkívüli körülményekhez, így minden feladatát ellátta – emelte ki Hajnal Jenő a munkabeszámoló előterjesztésekor.
– Hála Magyarország kormánya támogatásának, annyi újító szándék és tenni akarás halmozódott fel az elmúlt két évben, hogy 2021 és 2022 valójában a már befejezett fejlesztések hasznosulásának az évei lesznek, míg a tavaly megkezdett fejlesztések az idén nemcsak befejeződnek, hanem működni is kezdenek. Tavaly Szabadkán új óvoda alapkövét helyeztük el, Maradékon folytatódott a szórványóvoda építése. Nagybecskereken az egykori zárda felújított épületében átadták a leánykollégium épületét, a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola felújítása után annak berendezését segítettük, és sok általános és középiskola részesült támogatásban. A tanács felsőoktatási koncepciójának a megvalósítása is folytatódott – idézett Hajnal Jenő a munkabeszámolóból, hozzátéve, hogy a múlt év a médiát is nagy kihívások elé állította, mindenekelőtt identitáserősítő és identitásformáló hatását.
Jerasz Anikó szavai szerint az MNT múlt évi költségvetése 1,36 milliárd dinárt tett ki, a büdzsét 81,6 százalékban sikerült megvalósítani. A Végrehajtó Bizottság elnöke a pénzügyi jelentésről beszámolva hozzátette, hogy a 18,4 százalékos eltérés az emberi-kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium decemberi hónapra vonatkozó, a januári hónapban eljuttatott támogatásával, a nem megérkezett helyi önkormányzati támogatásokkal, valamint a betervezett, de meg nem érkezett külföldi országok adományai tétel alatt szereplő magyarországi támogatásokkal és árfolyamkülönbségekkel magyarázható.
A munkabeszámolóhoz hozzászólva dr. Zsoldos Ferenc impozánsnak nevezte az infrastruktúra-fejlesztéseket, ám szerinte kérdésként merül fel, hol tart a közösségfejlesztés. Ez nem csupán a járvány miatt vált indokolttá, tette hozzá, majd ehhez kapcsolódóan kifejtette: az utóbbi 10 évben felülről irányuló közösségfejlesztés jellemző, ám hosszú távon az erős közösségek alulról szerveződnek. Zsoldos ismét kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon mennyire fenntartható az építkezés, amely elsősorban a magyarországi támogatásokra támaszkodik.
Zsoldos Ferenc a jelenlegi stratégiai fejlesztést sem tartja megfelelőnek, ám reményét fejezte ki, hogy a tanács az idén bepótolja a korábban elnapolt lépéseket. A képviselő a tájékoztatás témájában kifejtette, a sajtóorgánumoknak nem a pártpolitikai érdekek kiszolgálása a feladata.
– Az országos tájékoztatási stratégia és akcióterv kapcsán kritikát fogalmazott meg a beszámoló, ezzel egyetértek, hiszen a kisebbségi érdekeket minden országos stratégiai dokumentumban figyelembe kell venni, ám nem egyértelmű, hogy az említett dokumentumok miért nem elfogadhatóak. Ha azért nem, mert előírásra kerül, hogy az igazgatóválasztást a szerkesztőségnek is véleményeznie kell, vagy azért, mert leszögezésre kerül, hogy az újságírás összeegyeztethetetlen a vezető politikai tisztségekkel, akkor nem értem, mert ezek helyénvaló álláspontok – fogalmazott Zsoldos Ferenc.
Utóbbiakra reagálva Lulić Emil hivatalvezető elmagyarázta, miért véli úgy az MNT, az említett dokumentumok miatt, hogy csorbulhatnak a szerzett kisebbségi jogok.
– A dokumentumok mindenek elé helyezik a sajtószabadságot. Bármennyire is fontos ez, bizonyos okokból, például a közbiztonság, esetleg az erkölcs, vagy a jóízlés miatt, korlátozható. A dokumentumok szerzői nem vették figyelembe, hogy a rendelkezések korlátozhatják az alkotmány mentén szerzett jogokat. Olyasmit is előirányoztak, hogy a tájékoztatási törvényeket olyan irányba módosítsák, hogy a nemzeti tanácsok a jövőben ne véleményezzék a kisebbségi nyelven is tájékoztató médiumok főszerkesztőinek a megválasztását. Jogászként elfogadhatatlannak tartom, hogy a stratégia a szerzett kisebbségi jogok csorbulását eredményezze – taglalta Lulić Emil.
A stratégiai fejlesztéshez kapcsolódóan Hajnal Jenő kifejtette: 2017-ben olyan döntés született, hogy a lejárt dokumentumok hatályát meghosszabbítják, az újak meghozatalával pedig megvárják az országos stratégiák elfogadását. Időközben a szerb kormány módosította koncepcióját, majd közbeszólt a járvány, ám a folyamat és a munka nem állt le, csak arra várnak, hogy lehetőség teremtődjön széles körben megvitatni a terveket. Az MNT nem óhajtja megkerülni a stratégiai gondolkodást, nyomatékosította.
A tanács az ülésen véleményezte, illetve jóváhagyta a Forum Könyvkiadó Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, valamint a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár 2021. évi munka- és pénzügyi terveit, továbbá a Pannónia Alapítvány, a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány, a Szekeres László Alapítvány és az újvidéki székhelyű Európa Kollégium 2020. évi munka- és pénzügyi beszámolóit, illetve zárszámadásait. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet igazgató- és felügyelőbizottságaiba kinevezendő tagok javaslatát, valamint a munkavállalók által javasolt tagokra vonatkozó indítványokat is véleményezte, majd oktatáshoz kapcsolódó beterjesztéseket vitatott meg és fogadott el. A tanács a Végrehajtó Bizottság Topolya Község Múzeuma megbízott igazgatójának – Vastag Tibor szabadkai lakos, okleveles közgazdász – a kinevezése kapcsán hozott döntését is jóváhagyta.
