A lakosság, a páciens kerül az egészségügyi rendszer középpontjába. A lakosság igényei alapján, az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, a diagnosztikai eljárások hozzáférhetősége, a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználtsága érdekében készül az egészségügyi intézmények hálózatának észszerűsítési tervezete, mutatott rá dr. Vickó Ferenc, a szerb Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Lapunknak elmondta, a tervezet képlékeny, ám az elképzelések szerint az előttünk álló 15 évben is folyamatosan alkalmazkodik majd az adott terület egészségügyi igényeihez.
– Az egészségügyi intézmények hálózatának optimalizálása, az úgynevezett Masterplan tervezetének ajánlata került nyilvános vitára az elmúlt napokban. A dokumentumot egy nemzetközi konzultációs szakemberekből (IBF International Consulting consortium, Delta Hous Ltd. és a NALED) álló munkacsoport készítette elő a szerb Egészségügyi Minisztérium számára a Szerbia egészségügye fejlesztésének második projektje (Drugi Projekat razvoja zdravstva Srbije) keretében – mutatott rá az államtitkár, majd nyomatékosította, hogy a tervezet ebben a fázisban nem tükrözi a minisztérium hivatalos álláspontjait és az összehangolás csak a következő fázisban történik meg.
– A tervezet előkészítése 2019. szeptember 19-én kezdődött a Szerbia Palotában megtartott konferencián, ahol többek között részt vettek az Egészségügyi Minisztérium képviselői, valamint a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Tanács, a Köztársasági Egészségügyi Alap, a Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet, a szakmai kamarák, az Akkreditációs Ügynökség, a Közberuházási Iroda, a Statisztikai Hivatal, a Magán Egészségügyi Intézmények Egyesülete és más érdekelt fél képviselői is. Ekkor mutatták be a tervezetet, illetve annak megvalósításának az ütemét is, és arra ösztönöztek mindenkit, hogy vegyen részt ennek a fontos tervezetnek a kialakításában – magyarázta az első lépéseket dr. Vickó, majd folytatta: – Az ezután elkövetkező 18 hónapban széles körű konzultációt tartottak, több mint 300 megbeszélést tartottak az intézmények és a munkacsoport tagjai között, amelyeken több ezer ember vett részt. A munkacsoport átfogó elemzést készített az Egészségügyi Minisztérium, a Köztársasági Egészségügyi Alap, a Statisztikai Hivatal, az Egészségügyi Intézmények Kamarája és más intézmények, valamint az egészségügyi intézetek adatai alapján. A munkacsoport a Covid-helyzet ellenére is, 278 intézet vezetőjével tartott megbeszélést a munka megszervezéséről, a szükségletekről és az intézetek javaslatáról a további fejlődés érdekében. A szerzett adatokat felhasználva, a munkacsoport először is egy átfogó helyzetelemzést nyújtott be a Szerb Köztársaság társadalmi-gazdasági és egészségügyi helyzetéről, és ennek alapján szakértői véleményt fogalmazott meg a főterv (Masterplan) javaslata formájában. Ez a dokumentum olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek megvalósításával a lehető legjobban tudnánk a rendelkezésre álló kapacitásokat és erőforrásokat kihasználni. Optimalizálná a munkaszervezést, így elérhetőbb és minőségibb egészségügyi szolgáltatásokat tudnánk nyújtani minden lakos számára – mondta az államtitkár.
Rámutatott, hogy az Egészségügyi Minisztérium még mielőtt megkezdődtek volna Az egészségügyi intézmények hálózatának optimalizálására vonatkozó terv – Masterplan projekttevékenységei, már megkezdte a Hálózati terv reformját, az egészségügyi központok újraalakításával, amelyet az Egészségügyi intézmények hálózatáról szóló rendelet módosításai írnak elő (Szerbiai Hivatalos Közlöny, 5/2020., 11/2020., 52/2020. és 88/2020. sz.).
– A konzultációs csoport indokoltnak értékelte az Egészségügyi Minisztérium integrációval kapcsolatos döntését és a főterv (Masterplan) rövid és középtávú javaslatában, az egyforma mértékű fejlődési lehetőség érdekében az ország területén hat egészségügyi régiójába (Vajdaság Autonóm Tartomány, Belgrád régió, Nyugat-Szerbia régió, Šumadija és Közép-Szerbia régió, Kelet-Szerbia régió és Dél-Szerbia régió) integrálta az egészségügyi központokat, illetve a közkórházakat. Hosszú távon a konzultáns az egészségügyi központokat és a közkórházakat körzeti szintű egészségügyi központokba integrálná. Ez a fajta integráció sem az első (rövid-középtávú fázisban), sem a második (hosszú távú fázisban) nem váltja ki az egyesülő intézmények bezárását, ami azt jelenti, hogy mindazok a páciensek, akik az egészségügyi ellátáshoz való jogukat például a Zentai Egészségházakban valósították meg, azok továbbra is ugyanazon a helyen tudnak majd élni ezzel a jogukkal a Zentai Egészségügyi Központon belül, vagyis hosszú távon az Észak-Bánát Körzeti Egészségügyi Központján belül – magyarázta az államtitkár. Majd folytatta: – Az intézményintegrációnak nem lesz negatív hatása az egészségügyi személyzetre, sem pedig az egészségügyi ellátás elérhetőségére az Észak-bánáti körzet polgárai számára. Az egészségügyi intézmények konszolidációja várhatóan fokozatosan csökkenti majd az adminisztráció, a fenntartás költségeit, miközben növeli az összes szervezeti egység (egészségházak és közkórházak) kapacitásának kihasználtságát az Egészségügyi Központon belül – mutatott rá.
Dr. Vickó Ferenc kitért a kórházak besorolására is.
– A munkacsoport tervrajzot ajánlotta fel a Szerb Köztársaság és az Autonóm Tartomány által alapított egyetemi klinikai központok, klinikai-kórházi központok, klinikák, intézetek, közkórházak, valamint szakkórházak számára. Az egészségügyi intézmények kategóriáit az egészségügyi tevékenységek és szolgáltatások, az egészségügyi dolgozók szakmai képzettségi szintje, az általuk nyújtott egészségügyi ellátás érzékenysége, valamint az egészségügyi ellátás kiterjedése, az ágykapacitás, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának területe alapján határozta meg – mondta az államtitkár, majd kiemelte, a tervezet az egészségügyi szolgáltatásokat négy szintre osztotta: általános szintre, szakellátási szintre, magas szakellátási szintre, poliklinikai szintre/nappali kórházra, ugyanis az egészségügyi intézmények minden kategóriában meghatározott szintű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak.
– Az egészségügyi ellátás szekundáris és terciális szintjén lévő összes egészségügyi intézményt kategóriákba sorolták be az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatások típusa és módja szerint, szem előtt tartva a minimális szakmai fejlődés biztosítását, az észszerű adminisztrációt, illetve racionális hely-, felszerelés- és munkaerő-felhasználtságot – magyarázta.
Mint elmondta, azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek akut kórházi-fekvőbeteg kezelést nyújtanak szekundáris és terciális szinten, a tervezet helyi közkórház, illetve körzeti közkórház kategóriákba sorolja, ahol mindkét esetben az intézmények szekundáris egészségügyi ellátást nyújtanak, míg a regionális kórházban, valamint az országos, illetve a tartományi kórházban, terciális szintű egészségügyi ellátásban részesülnek a páciensek.
Azt, hogy melyik kórház, melyik kategóriába kerül, a következő indikátorok követésétől függ: a betegágyak száma, a betegágyak kihasználtságának átlaga, kezelés hossza, várólisták, gyógykezelés eredménye és esetleges veszteségek. A célértékek elérését a munkacsoport 2035-ig két szakaszban javasolta.
Dr. Vickó rámutatott, a minisztérium figyelemmel kíséri majd, hogy az egyes kórházak milyen ütemben érik el a célértékeket, és azokat a kórházakat, amelyek nem érik el az elvárt eredményeket, olyan kategóriába sorolják át, ahol sikeresen működhetnek, vagyis nem lesz szükségük várólistára, jó kezelési eredményeket mutathatnak fel és veszteség nélkül működhetnek a megadott költségvetésen belül. Elmondta, a kórházak javasolt besorolásának mintája az aktuális adatokon alapul, és nem statikus. Azok a körülmények, amelyek alapján egy adott kórházat bekategorizálnak, idővel megváltozhatnak. A besorolás követi majd többek között az egészségügyi doktrínák és az egészségügyi technológiák változását és korszerűsítését, az egészségügyi személyzet képzését, a népesség migrációját és elöregedését, az ország gazdasági változásait, az egészségpolitikai prioritásait a társadalomban.
– Az Egészségügyi Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri majd a lakosság egészségügyi szükségleteit, és a kórházak gazdasági lehetőségeinek megfelelően megváltozhat a kategorizálás is, a mérlegelési jogkör alkalmazásával pedig lehetőség nyílik arra is, hogy egyes kórházakat magasabb kategóriába soroljanak, amennyiben az adott terület sajátosságai ezt indokolják – fűzte hozzá az államtitkár.
