A kedvezőtlen demográfiai trendek arra kényszerítették a szerb kormányt, hogy komolyabban foglalkozzon népességpolitikai kérdésekkel, így lett az egyik célkitűzése a munkahelyi és a szülői szerepek összehangolása, valamint az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása ezen a téren a rugalmas munkaidő bevezetésével. Az önkormányzatokban azonban egyelőre nincs sok hajlandóság arra, hogy a flexibilis munkavégzés valamilyen formájának a biztosításával megkönnyítsék a szülők életét.
– A felelős munkaadók egyre inkább belátják, hogy a rugalmasság növeli a munkavállalók hatékonyságát és az üzleti eredményeket is, így mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak előnyös lehet. Szerbiában sajnos ennek ellenére az önkormányzatok elenyésző száma nyújt ilyen lehetőséget az alkalmazottainak – jelentette ki Gordana Bjelobrk demográfus, az Egyenlőek – nemi egyenjogúság a munka és a családi élet összehangolásával elnevezésű projekt koordinátora. A projektet a Családvédelmi és Demográfiai Minisztérium az Ana és Vlade Divac Alapítvánnyal együttműködve valósítja meg.
A kutatás eredményei szerint a kisgyermekes szülők 78,5 százaléka véli úgy, hogy rugalmas munkaidővel könnyebben tudnák összehangolni a szakmai és magánéletet. A megkérdezettek csaknem 40 százaléka részesítette előnybe a csúsztatott munkavégzést, csaknem 35 százalékuk szívesen választana váltást, 26,8 százalékuk pedig inkább a munkaidő átcsoportosítása, azaz a munkaórák rugalmas heti elosztása mellett tenné le a voksát. Ezzel szemben a megkérdezett önkormányzatoknak csupán a 13,5 százalékában lehet csúsztatott munkaidővel dolgozni, a munkaórák átcsoportosítását pedig csak 16,2 százaléka teszi lehetővé. Egyelőre a rugalmas munkavégzés lehetőségei közül a legtöbb helyen (az önkormányzatok 43,2 százalékában) a túlóra opcionális vállalása szerepel, de azok közül az önkormányzatok közül, amelyek még nem vezették be ezt a rendszert, több mint a fele hajlandó lenne a jövőben a kisgyermekes szülőknek megadni azt a lehetőséget, hogy ne vállaljon túlórát.
Azt, hogy mekkora igény lenne a rugalmas munkaidő (ezek között az otthoni munkavégzés) bevezetésére, leginkább az az adat támasztja alá, mely szerint új munkahely kiválasztásánál a nők 91, a férfiak 81 százaléka részesítené előnybe azt a munkaadót, amely biztosítja a flexibilis munkavégzés valamelyik formáját.
