Harmadik alkalommal hirdette meg a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Jogászösztöndíj Programot, ami a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a támogatásával valósul meg. Az ösztöndíjasok tanévenként 10 hónapon át nettó 100 ezer forintban részesülnek. A pályázatokat június 30-a 14 óráig lehet benyújtani. A részletekről az érdeklődők az MNT honlapján tájékozódhatnak. A program és az aktuális kiírás kapcsán a Magyar Szónak dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke nyilatkozott, aki 2018 novemberétől közjogi, valamint jogelméleti tudományterületen egyetemi docens az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán, illetve annak szabadkai kihelyezett tagozatán, míg korábban tanársegédként adott elő ebben az intézményben.
Milyen mértékben váltotta be a jogászösztöndíj program a hozzá fűzött reményeket?
– A program egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezt elsősorban a számok fejezik ki. Olyan lehetőségről van szó, ami korábban nem állt rendelkezésre, viszont az elmúlt két évben a nemzetpolitika egyik legsikeresebb és legmérhetőbb programjává vált. Emlékeztetnék, hogy tavalyelőtt 17-en, míg tavaly 15-en nyerték el az ösztöndíjat. A 32 joghallgató közül 28-an továbbra is folytatják tanulmányaikat, azaz a program keretében ma van 28 magyar joghallgatónk, a többszöröse annak, mint amennyien egyébként jogi karra iratkoztak volna. Immár kilencéves oktatói tapasztalattal rendelkezem, így tudom, hogy az ösztöndíjprogram elindítása előtti időszakban például a szabadkai karon 1-2, legfeljebb 3 magyar nemzetiségű hallgató kezdte meg egy-egy évben tanulmányait. Az idén 20 hallgató számára hirdette meg az MNT az ösztöndíjat. Ennek köszönhetően az alapfokú képzés ideje alatt 4 millió forintot lehet keresni azzal, hogy valaki magyar nemzetiségű joghallgató Szerbiában, hiszen a hallgatók tanévenként 10 hónapon át nettó 100 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek. Mindehhez fontos hozzátenni, hogy a jogászösztöndíj nem zárja ki az MNT egyéb ösztöndíjazási lehetőségeit. Ez egy többletlehetőség annak érdekében, hogy több magyar joghallgatónk, illetve magyar jogászunk legyen. Csakis így lehet elérni, hogy 15–20 év múlva is legyenek magyar bírák, ügyészek, ügyvédek és a jogi hivatás más gyakorlói. Bárki pályázhat, aki a 2023/24-es akadémiai évben valamelyik Szerbiában akkreditált jogtudományi karon kezdené, illetve kezdi meg egyetemi tanulmányait, függetlenül attól, hogy állami, vagy magán alapítású karról van szó. Bízom abban, hogy sokan döntenek majd úgy, hogy Szabadkán, az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának akkreditált kihelyezett tagozatán kezdik meg tanulmányaikat, hiszen itt tudunk közösséget építeni. Már az előző két évben is sokan ezt a kart választották. Egyébként a jelenlegi ösztöndíjasok 5, Szerbiában akkreditált jogi kar valamelyikén folytatják tanulmányaikat, ezek a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Kara, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara, az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kara, ennek szabadkai kihelyezett tagozata, valamint az Union Egyetem dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Kara.
Közösségépítésről beszélt, ez miként valósul, vagy valósulhat meg?
– Az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozatán magyar nyelven is megszervezik a felvételi vizsgát. Később formálisan nincsen lehetőség arra, hogy a magyar nemzetiségű hallgatók magyarul vizsgázzanak, ám itt, Szabadkán, a magyar nemzetiségű, vagy ajkú tanároknál magyarul is lehet vizsgázni, valamint megszervezik a magyar jogi terminológiai képzést. Az MNT szerb nyelvi intenzív felzárkóztató képzése révén a hallgatók segítséget kapnak a nyelvtanulás tekintetében, vagyis senkit nem kell elrettentenie a szerb nyelv nem megfelelő ismeretének. Az MNT ezen túlmenően rendszeresen előadásokat szervez a joghallgatók, illetve az érdeklődő jogászok számára, ennek keretében eddig dr. Várady Tibor akadémikus, dr. Vékás Lajos akadémikus és dr. Trócsányi László magyar jogtudós tartott előadást, ezt a gyakorlatot folytatni kívánjuk.
Pásztor Bálint (Pesevszki Evelyn felvétele)
A nemzetpolitika egyik legfontosabb és legsikeresebb eszközének nevezte a napokban a programot, most a számok tükrében érvelt ezen álláspontja mellett. A számokon túlmenően mi teszi kiemelkedően fontos eszközévé a nemzetpolitikának a programot?
– A cél, hogy a jogászi hivatás magyar gyakorlói „ne haljanak ki”, azaz legyen utánpótlás. Természetesen a célhoz vezető út nagyon hosszú, hiszen az egyetem elvégzését és a megfelelő gyakornoki időt követően az igazságügyi vizsgát is le kell tennie annak, aki az igazságügyben szeretne dolgozni. Utóbbi tekintetében ugyancsak igyekszünk segíteni, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet megszervezi a magyar nyelvű képzést azok számára, akik az igazságügyi vizsgára készülnek.
Az elmúlt években gyakran volt szó a részarányos foglalkoztatásról, az ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér megteremtéséről, de arról is, hogy továbbra sincsen elegendő magyar ajkú jogász, illetve diplomás, akikkel a munkahelyeket be lehetne tölteni. Hol, melyik ágazatokban a legégetőbb a helyzet, hol van a legnagyobb szükség magyar jogászokra?
– Egyértelműen az igazságügyben, hiszen a rendelkezésre álló adatok értelmében néhány éven belül a jelenlegi bírói testületnek a 60 százaléka nyugdíjba vonul. Ez országos statisztika, azaz nem a magyarokra vonatkozik, viszont ha tudjuk, hogy mekkora mértékben alulreprezentált az összes nemzeti kisebbség, így a vajdasági magyarság is, akkor egyértelmű, hogy az igazságügyben van leginkább szükség magyar ajkú diplomásokra. Ugyanakkor az is tény, hogy a közigazgatásban, például Szabadkán, valamint más helyi önkormányzatokban, szintén szükség van a jogászokra, de természetesen a gazdaságról sem feledkezhetünk meg.
Minden korszaknak megvannak a maga divatszakmái, jelenleg ezek egyike az IT, míg a jogtudományra, illetve a jogászi hivatásra a többség hajlamos ósdiként, porosként tekinteni. Mi szól mégis a jogász szakma mellett?
– A kérdésre válaszolva ismét kénytelen leszek a Keresztapa című filmből idézni, akármennyire is nagy port kavartam ezzel korábban. Ebben a filmben hangzik el, hogy jogásznak lenni életbiztosítás. Értékelésem szerint a megállapítás örök érvényű, azaz sok szempontból a mai időkben is aktuális, hiszen megkophat a jogász szakma fénye, lehetnek divatszakmák, ám továbbra is szükség van a jogászokra. Azt látjuk, hogy Magyarországon és Szerbiában is csökken a joghallgatói helyek száma, azért, mert ez évtizedeken át túlméretezett volt. Ugyanakkor ha a vajdasági magyar közösség vonatkozásában elemezzük a kérdést, akkor azt látjuk, hogy nemhogy nincsen túlkínálat, hanem szinte lehetetlen kielégíteni a jogászok iránti keresletet. Vitathatatlan tény, hogy nincsen munkanélküli vajdasági magyar jogász.
Nyitókép: Pásztor Bálint (Pesevszki Evelyn felvétele)
