Az adai SATEX mezőgazdasági gépgyártó vállalatot, a Magvető tárgysorsjátéka fődíjának adományozóját, jól ismerik nemcsak a vajdasági, hanem a határon túli gazdák is.
Alig 60 évvel ezelőtt eke, fogas, borona, vetőgép, esetleg fahenger képezte a gazda mezőgépállományát, ami a növénytermesztés gépesítésével akár forradalminak is nevezhető változáson esett át, azzal, hogy egy-egy kapcsolható eszköz, rendeltetési célját nem veszítve módosult. Az új talajművelési technológiák, mindenekelőtt a forgatás nélküli módszer terjedésével az alapművelésében az eke (ágy- és váltvaforgató változata) sok gazdaságban háttérbe szorul, a tárcsa és a grubber, de még a henger is egyre fontosabb szerepet játszik. Az elmúlt 3–3,5 évtizedben a családi fémipari műhelyekből erőteljesen bontakoztak ki a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok, s a privatizáció is hozzájárult, hogy átvegyék a nem is olyan régen favorizált állami/társadalmi cégek szerepét és feladatát, vagyis a piac ellátását. Nem könnyű feladat, hiszen egy-egy gépnek mind minőségében, mind árban is versenyképesnek kell lennie a (neves) külföldi gyártók hasonló termékeivel szemben. A termőföldeken dolgozó hazai gyártású gépek szaporodása, de a külföldi piaci jelenlét is bizonyítéka a versenyképességnek. Amikor a szerbiai mezőgazdasági gépállományról esik szó, rendszerint az erőgépek (traktorok, kombájnok) elöregedéséről esik szó, amelyek átlagos életkora, bár a pályázatokon elnyerhető eszközök, valamint a támogatások és a közelmúltban még kedvező agráhitelek nagymértékben hozzájárultak az új gépek vásárlásához, jóval meghaladja a 20 évet. Ha csak a traktorokat vesszük alapul, és évi 10 000 különböző vonóerejű géppel számolunk, a legegyszerűbb számítás szerint is több mint 20 év alatt cserélhető le a teljes erőgépállomány. Csakhogy húsz év múlva a ma még új gép is „nagykorúvá” válik, tehát a gépállománynak legfeljebb egy-egy gazdaságra méretezett bővítéséről, folyamatos újításáról beszélhetünk, s ugyanez vonatkozik a kapcsolható eszközökre is. Nem mellékes, hogy a birtoknagyság változása is hozzájárul a gépállomány bővítéséhez, a nagyobb teljesítményű új gépek megjelenéséhez egy-egy gazdaságon.
Az adai SATEX mezőgazdasági gépgyártó vállalatot, a Magvető tárgysorsjátéka fődíjának adományozóját, jól ismerik nemcsak a vajdasági, hanem a határon túli gazdák is. A családi vállalkozásban – 2005-ben váltották fel a textilágazatot a fémművességgel – az elmúlt mintegy 20 év során a garázsban berendezett kis műhely 19 dolgozót foglalkoztató korszerű kisüzemmé fejlődött, és a kezdettől fogva talajművelő eszközeivel nyerte meg a gazdák bizalmát.
– A vállalkozás ellenére a mezőgazdaság, s ezen belül a növénytermesztés, mindig meghatározó volt családunkban, a gépek karbantartását is többnyire egyedül végeztük, egy-egy új gép vásárlásakor ismétlődően felmerült a kérdés: miért ne próbálnánk meg magunk szerkeszteni a kiszemelt gépet, s így „született meg" műhelyünkben a 2,9 méter munkaszélességű első vetés-előkészítő gépünk, s lényegében ez a gép jelentette a belépőt a szerbiai, majd pedig a külföldi piacra is – hangsúlyozza Gulyás Szabolcs cégtulajdonos, s nyomban a piac, illetve a növénytermesztő gazdák igénye kerül szóba: – Látszatra szinte észrevehetetlen különbség van az azonos gépek között, legyen az a tárcsalapok dőlésszöge vagy a nehézfogas fogazata de ez az árnyalatnyi különbség munka közben megmutatkozik, s amikor bemutattuk vetéselőkészítő gépünket, többen is megjegyezték: „Na, ilyenre lenne szükségünk.” Amikor a gazda gépet vásárol, nem elégszik meg a kiállított gép látványával, a felsorolt műszaki adottságokkal, munka közben szeretné azt látni, amire gazdaságunkon is, de a velünk együttműködő mezőgazdasági termelők gazdaságán, valamint a különböző gépbemutatókon is lehetőség nyílik. Az ár mindig érzékeny kérdés és gép értékét rendszerint a gabona árának arányában számolják, így pedig a gépek esetében rendszerint a „drága" jelző ismétlődik leggyakrabban. Meggyőződésem szerint a funkcionális gép sohasem drága. Az a drága gép, amit nem használ ki kellő mértékben a gazda.
– Amikor az alaptalaj-művelés került szóba, a közelmúltban egyértelműen az ekére és a szántásra gondolt a gazda. Konzervációs, forgatás (szántás) nélküli, redukált művelés – nálunk viszonylag új fogalmak a talajművelésben, s egyre inkább ezekhez igazodik a gépgyártók programja is...
– Részben a növénytermesztésben legnagyobb tételt képező üzemanyagköltségek növekedésnek mérséklése, részben a talaj biológiai állapotának megőrzése, részben pedig a talajmunka gyorsasága és minősége serkentett bennünket arra, hogy az ekét helyettesítő művelő eszközt kínáljunk fel a gazdáknak, s 2008-ban Szerbiában elsőként kezdtük gyártani a grubert, vagy más néven szántóföldi kultivátort, ami egyaránt alkalmas az őszi és a tavaszi talajművelésre. Ez a talajművelő eszköz, az ekével ellentétben, munka közben úgymond keveri a talajt és javítja annak szerkezetét, a bordás felület pedig nagyobb mennyiségű csapadék esetén is egyenletesen szívódik fel. De milyen munkát végezhet az ekét helyettesítő gruber, ha a szármaradványok vastag rétegben borítják a talajt? – kérdezik sokan, tudván, hogy a gazda azt szereti, ha az alapművelést követően nem látni szármaradványt a talajfelszínen. A gruberrel ilyen esetben is kiváló munka végezhető, azzal a megjegyzéssel, hogy előleg tárcsázással felaprítjuk a szármaradványokat és így megmozgatjuk a talajréteget is, a grubert pedig a szemre szép munka dicséri. Egyébként a talajfelszínen maradó szármaradványok többet használnak, mint ártanak, hiszen bizonyított nedvességmegőrző hatásuk.
– Melyek a SATEX legkeresettebb gépei? Gyártási programjukkal a kisgazdaságokat vagy a nagy területeket művelő gazdaságokat célozták meg?
– A kisgazdaságok is ugyanolyan fontosak számunkra, mint a nagy, a több száz, netán ezer hektárt művelő gazdaságok s legszívesebben úgy fogalmazok, hogy a 60-tól a 300 lóerőig terjedő traktorok minden típusára gyártunk gépeket, s talán meglepő, hogy a külföldre – Magyarországra, Horvátországba, Romániába – kerülő gépeink zöme nagy munkaszélességű, tehát nagy vonóerejű traktorral rendelkezik a gazda. A gruber mellett legnépszerűbb gépeink közé tartozik a rövidtárcsa, a germinátor, a száraprító, valamint az újdonságnak számító csillagkapa, de vannak időszakok, amikor a hengerek és a fogas vezetik a sort – magyarázza Gulyás Szabolcs.
– Érvényes-e az a régi gyakorlat, mely szerint a gazda aratás vagy őszi terménybetakarítás után vásárol új gépet?
– A pályázatok és a támogatások megjelenése, valamint a kedvező agrárhitelek hozzájárultak, hogy a gazda ne akkor vásároljon új gépet, amikor arra úgymond összegyűlik a pénze, hanem az év bármely szakában, vagyis amikor az adott gépre a legnagyobb szüksége van – jegyzi meg Bakai Árpád gazda, s nyomban hozzáfűzi, hogy a növénytermesztés eredményeit nagyban meghatározza a talajművelés, és bár a szántás nélküli alapművelést helyezték előtérbe, a gépállományból nem „száműzték" az ekét sem. – Az eke mellé mintegy 10 évvel ezelőtt került a gruber, s a növényi kultúra határozza meg, hogy szántunk, vagy gruberrel készítjük elő a talajt, az a fontos, hogy megfelelő magágyba kerüljön a vetőmag. Egyébként a traktorokon, az ekén és a vetőgépen kívül minden kapcsolható eszközünk hazai gyártmányú, s bár sok gazdatársam a külföldi gépek minőségére esküszik, tapasztalatom szerint a hazai kapcsolható eszközök nem maradnak le tőlük, közben, ami a gazda számára nem mellékes, kedvezőbb áron szerezhetők be.
– Milyen szempontok alapján vásárol új gépet a gazda, korlátozódjunk csak a kapcsolható eszközökre.
– Elsődleges szempont a megbízhatóság, majd az erőgép vonóereje következik, de meghatározó a talajtípus, valamint a klímaváltozás, az ismétlődő száraz, forró nyarak okozta talajállapot. A nedvességmegőrzés fő követelmény az eredményes növénytermesztésben, így a legtöbb művelethez nélkülözhetetlenné vált a talajt lezáró hengerelés. Kapcsolható eszközeink között főleg a SATEX talajművelő gépei találhatók, a több műveletet egy menetben végző gép záró szegmentuma, mint a gruber meg a rövid tárcsa esetében is, a henger, de gépállományunkból nem hiányzik a Cambridge henger sem. Az pedig természetes, hogy a műholdvezérlés is hozzátartozik erőgépeinkhez, s úgy érzem, hogy ez az első lépés a precíziós mezőgazdaság felé vezető úton, amiről, a digitalizáció témaköre mellett, gyakran beszélgetek fiatal gazdatársaimmal.
– Megoszlanak a vélemények, hogy mennyire vonzó a mezőgazdaság, hogy miként lehetne minél több fiatalt megnyerni az agrárágazatnak...
– Az már természetes, hogy az olyan családi gazdaságok esetében, amelyekben nemzedékről nemzedékre hagyományozódik a mezőgazdaság valamely ágazata, folyamatos a fejlesztés, a gondok ellenére is lesz folytatója az elődök hivatásának, de az lenne a legcélszerűbb, hogy ne csak a szülői háttér határozza meg a fiatal pályakezdő választását, hanem támogatások sora, amihez termőföld biztosítása és hosszú lejáratú kedvező fejlesztési hitelek párosulnának. Ugyanilyen fontosnak tartom a kiszámíthatóságot, a termelési és értékesítési biztonságot, ami hiányzik agrárpolitikánkból. Enélkül csak szólamként hangoztathatjuk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés a nagy lehetőségünk – vallja Bakai Árpád.
– A gépgyártáshoz párosuló mezőgazdaságot, magát a növénytermesztést hogyan használják ki a SATEX cégben, hogy ne csak lehetőségről beszéljünk?
– Az természetes, hogy osztozunk a gazdák gondjaiban, a termelési költségek növekedése, az áraránytalanság, a klímaváltozás bennünket sem kímél, ellenben nagy előnyt jelent, hogy gazdaságunkon tesztelhetjük egy-egy új gép protípusát, mint történik napjainkban is egy olyan géppel, amilyent Szerbiában még senki sem gyárt, s ami alapul szolgál a sorozatgyártás megkezdéséhez, majd bevezetéséhez a hazai és a külföldi piacon, ami egyéb adminisztratív ügyek rendezése mellett feleségem, Gabriella feladata.
– Elismerések kísérik-e munkájukat?
– Számunkra a legnagyobb elismerést a gazdák szavai jelentik, de elégedettek lehetünk, hogy munkánkat, gépeink minőségét a szakma is méltányolja. Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon 2015 óta egy-egy gépünket minősége, funkciója és formatervezése alapján minden évben aranyéremmel díjaztak. Hogy nem véletlenül, hiszem azt, hogy erről már ezen a tavaszon megbizonyosodik a Magvető tárgysorsjátéka fő díjának nyertese is – határozott állításában Gulyás Szabolcs, az adai SATEX mezőgazdasági gépgyártó vállalat tulajdonosa.