2024. november 22., péntek

Erősödnek a palánták

Jelenleg 28 jogászösztöndíjas tanul valamelyik akkreditált jogtudományi karon

Még csak kevesebb mint két hétig lehet pályázni a Magyar Nemzeti Tanács jogászösztöndíjára. Az MNT az idén hirdette meg harmadik alkalommal a jogászösztöndíjat, 20 elsőéves hallgató számára. A programot a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatja. Az ösztöndíjasok tanévenként 10 hónapon át részesülnek havi, nettó 100 ezer forint dinár ellenértékének megfelelő ösztöndíjban. A pályázatokat június 30-án 14 óráig lehet benyújtani. Mint korábban, a jogászösztöndíj elnyerése ezúttal sem zárja ki az egyéb ösztöndíjakat, a hallgatók bármelyik másikat megpályázhatják, akár az MNT általános felsőoktatási ösztöndíját is. A programnak része az ingyenes szerb nyelvi felzárkóztató képzés.

Fremond Árpád, az MNT elnöke a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy az ösztöndíjprogram első két évében összesen 32 joghallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 28-an továbbra is folytatják. Az ösztöndíjasok 5, Szerbiában akkreditált jogtudományi kar valamelyikén folytatják tanulmányaikat, ezek a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Kara, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara, az újvidéki Gazdasági Akadémia Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kara, az újvidéki Gazdasági Akadémia Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozata és az Union Egyetem dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Kara. Lapunk újságírója öt ösztöndíjassal és egy magyar ajkú ügyvédgyakornokkal, illetve mesterhallgatóval beszélgetett, akik eddigi tapasztalataikról nyilatkoztak.

SIKERÜLT BEILLESZKEDNIE

A törökkanizsai Csorba Anna az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának elsőéves hallgatója. Elmondása szerint mindig is a társadalomtudományok érdekelték, de a jogtudomány különösen elnyerte tetszését, már a középiskolában, így szinte kétség sem fért hozzá, hogy milyen területen folytatja egyetemi tanulmányait. Csorba Anna nem élte meg komolyabb kihívásként a szerb nyelvű felvételi vizsgát, hiszen az alapokat már az általános és a középiskolában elsajátította, de azért előtte egy kicsit többet gyakorolt.

– Az első egyetemi év valójában nem volt nehéz, talán a jogi szakkifejezések jelentették a legnagyobb kihívást, legalábbis kezdetben. Ugyanakkor szorgalmasan jegyzetelek és számos könyvet forgatok, ekképpen pedig ezeket a kifejezéseket is meg lehet tanulni. Eddig a római jog tantárgy nyerte el leginkább a tetszésemet, hiszen a történelem mindig is érdekelt, az alkotmányjog viszont meglehetősen nehéz tantárgy volt számomra. Ami a karon jellemző hangulatot és viszonyulást illeti, nincsen panaszom, már barátokat szereztem, kialakítottuk egy csoportot, és igyekszünk segíteni egymásnak. Kezdetben azt hittem, hogy nehéz lesz beilleszkedni, ám ez végül nem így történt – fogalmazott Csorba Anna, majd azt is elárulta, hogy eddig minden vizsgája elsőre sikerült, és tartja a 9-es átlagot.

A hallgató az Európa Kollégiumban lakik, rendkívül elégedett az ottani mindennapokkal és körülményekkel. Mindenekelőtt a gazdag kínálatnak örül, például az edzőteremnek, hiszen tartalmasan tudja kitölteni szabadidejét, de a kollégiumban lakó társaival társasjátékozni is szoktak, valamint focizni az udvaron.

– Ami a jövőbeni terveket illeti, jelenleg leginkább az ügyvédi hivatás vonz. Remélem, hogy sikerül megvalósítanom álmomat. Csupán attól tartok, nehogy elfáradjak a négy év után, de szeretnék kitartani, hogy később ügyvédként dolgozhassak – osztotta meg lapunkkal terveit Csorba Anna.

Csorba Anna

Csorba Anna

NEM ESIK MESSZE AZ ALMA A FÁJÁTÓL

Monyák Szebasztián szintén elsőéves joghallgató, tanulmányait az újvidéki Gazdasági Akadémia Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozatán kezdte meg. A jog világa korábban sem volt idegen számára, hiszen okleveles jogász édesanyja ügyészként dolgozik Zentán, ő is motiválta. „Emellett azért is érdekelt ez a terület, mert a jog valamilyen formában mindenkit érint, de azért ugyancsak, mert szerettem volna többet megtanulni az állam működéséről” – jegyezte meg a zentai fiatal.

– Középiskolai tanulmányaimat a Zentai Gimnáziumban végeztem el, a kar, amelynek most a hallgatója vagyok, bemutatkozott ott, és már akkor megtetszett az intézmény. Elsősorban a szerb nyelv miatt voltak fenntartásaim, mert habár sokan mondták, hogy relatíve jól beszélek szerbül, attól tartottam, hogy nem tudok majd tanulni ezen a nyelven. Jó, hogy felvételizni magyarul is lehetett, majd később erősítette magabiztosságomat a nemzeti tanács szerb nyelvi felzárkóztató képzése, a tanárok segítőkészsége, de a karon megszervezett szerb–magyar jogi terminológiai gyakorlatok is sokat segítettek. Eddigi előmenetelemmel elégedett vagyok, a januári vizsgaidőszakban minden vizsgámat letettem, habár a római jog valóban nehéz volt – fejtette ki Monyák Szebasztián, akit szintén az ügyvédi hivatás vonz. Értékelése szerint kevés a magyar ajkú ügyvéd, így hiszi, hogy ezen a pályán érvényesülhet.

Monyák Szebasztián

Monyák Szebasztián

A LELKESEDÉS TOVÁBB ERŐSÖDÖTT

A palicsi Bognár Emesével, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának hallgatójával már tavaly júniusban is beszélgettünk, akkor az említett kar elsőéves hallgatója volt. Akkor lelkesedéssel mesélt tapasztalatairól, illetve a jogtudomány, és ezen belül a nemzetközi közjog, valamint a nemzetközi magánjog iránti szeretetéről, s mint most kiderült, mindez csak erősödött benne az elmúlt egy évben. A napokban egyik vizsga követte a másikat, és mindegyik sikeres volt – derült ki a beszélgetés folytatásában.

– Még mindig a nemzetközi közjog és a nemzetközi magánjog érdekel a legjobban, ám az idén a büntetőjog ugyancsak felkeltette az érdeklődésemet. A belügyi szakon van a nemzetközi büntetőjog, mint választható tantárgy, most ez kezdett nagyon érdekelni. Már tavaly is beszéltem arról, hogy tanáraink segítőkészek, semmiféle diszkrimináció nem jellemző, az idén azonban még jobban érzem magam a karon. Nagyon összetartó közösség alakult ki, szaktársaim rendkívül elfogadóak, szinte csodálják a magyar ajkú hallgatókat, gyakran kérnek bennünket arra, hogy tanítsunk meg nekik néhány magyar szót vagy mondatot – fogalmazott Bognár Emese.

Beszélgetőtársunk ugyancsak az Európa Kollégiumban lakik, az intézménnyel kapcsolatos tapasztalatairól ugyanolyan lelkesedéssel mesélt, mint jogi tanulmányairól. Szavai szerint összetartó, erős közösség alakult ki. „Amikor az ember kisebb városból vagy faluból megérkezik a nagyvárosba, kicsit megszeppen, hiszen minden új, szinte mindenhol muszáj szerbül beszélni, az Európa Kollégium viszont egy biztos pont, azaz egy olyan hely, ahol átérezzük a másik helyzetét, egymás sorstársai vagyunk” – fejtette ki Bognár Emese.

Bognár Emese

Bognár Emese

MAGAS PRESZTÍZSŰ SZAK

Mák Leona az újvidéki Gazdasági Akadémia Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kara szabadkai kihelyezett tagozatának másodéves hallgatója. Elvégezte az egészségügyi középiskolát, ám kezdetben döntésképtelen volt a pályaválasztással kapcsolatban – jegyezte meg. „Arra rájöttem, hogy az orvostudomány nem vonz, majd megfogalmazódott bennem, hogy olyan szakot szeretnék választani, amelyik magas presztízsű, kamatoztatható, illetve az élet több területén felhasználható tudást ad” – tette hozzá Mák Leona. Rámutatott, a döntéshozatalban az is befolyásolta, hogy hiány van a szerbül és magyarul egyaránt beszélő jogászokból.

– Számomra fontos volt, hogy szülővárosomban folytassam tanulmányaimat. Kezdetben fenntartásaim voltak a magánalapítású egyetemekkel kapcsolatban, ám a karomról sok pozitív dolgot hallottam például a magas színvonalú oktatás, valamint az alapfokú és a felsőfokú bíróságokon, illetve ügyészségeken megszervezett gyakorlatok vonatkozásában. Számomra az első szemeszter nagyon nehéz volt, mostanra viszont minden egyszerűbbé vált. Kezdetben kihívás volt szerbül tanulni, ám felülkerekedtem a nyelvi nehézségeken. Segítségemre volt, hogy szaktársaimmal összetartó közösséget alakítottunk ki. A tanárok ugyancsak segítőkészek, bármilyen kérdéssel hozzájuk fordulhatunk. Annak szintén örülök, hogy a karon megszervezik a szerb–magyar jogi terminológiai gyakorlatokat, ez ugyancsak segített megbirkózni a nyelvi nehézségekkel – mesélt tapasztalatairól Mák Leona.

Az ösztöndíjas egyelőre korainak tartja, hogy jövőbeni tervei vonatkozásában konkrétumokról beszéljen, ám eddig elsősorban a dinamikus, mozgalmas, kihívások jellemezte hivatások keltették fel érdeklődését, így mindenekelőtt a büntetőjog területén képzeli el magát, például ügyészként.

Mák Leona

Mák Leona

A JOG RENDKÍVÜL KREATÍV

Calbert Calbi az újvidéki Gazdasági Akadémia Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának mesterhallgatója. A jogászösztöndíjnak nem kedvezményezettje, hiszen amikor azt két évvel ezelőtt elindították, már joghallgató volt. Mindazonáltal az alapképzés, valamint jelenleg a mesterképzés ideje alatt az MNT ösztöndíja van segítségére. Válaszolva lapunk kérdésére, hogy miért éppen a jogtudomány, a következőképpen fogalmazott: „A középiskolában tanultunk jogot, és már akkor megtetszett ez a szak. Emellett az a tény is befolyásolt döntésemben, hogy a jogász szakmában csakis egyetemi végzettséggel lehet dolgozni, azaz a kollégáim ugyanolyan szintű végzettséggel rendelkeznek, mint én. A jog másik szépsége az, hogy a tévhitekkel ellenben egyáltalán nem száraz, sőt, rendkívül kreatív. A jogban soha nincsen két ugyanolyan eset, vagy két ugyanolyan ember, illetve két ugyanolyan megoldás.”

A szabadkai fiatalban egyetemi tanulmányainak megkezdését követően szinte azonnal megfogalmazódott, hogy az ügyvédi pályát választja.

– Mindig is kommunikatív voltam, valamint szeretem a dinamikus tevékenységet, az aktív életet. Egyetemi tanulmányaim ideje alatt végig az ügyvédség célként lebegett a szemem előtt. A harmadik évfolyam után önkéntesként elkezdtem egy szabadkai ügyvédnél dolgozni, majd a diplomázást követően ugyanitt ügyvédgyakornokká váltam. A mesterképzést pedig egyebek mellett azért végzem el, mert az ügyvédség mellett a tanársegédi pálya is érdekel. Egyébként a legnagyobb kihívás a magyar jogi terminológia, hiszen szerbül tanultam, illetve tanulok. Magyar ajkú jogászokként rendkívül fontos, hogy magyarul is elsajátítsuk a szakkifejezéseket, mind a hitelességünk, mind a magyar ajkú ügyfelekkel való kommunikáció érdekében. Ezért támogatom a szabadkai jogi karon megszervezett terminológiai gyakorlatokat. Jó lenne, ha ez nem csak az első évfolyamon lenne kötelező – nyilatkozta lapunknak Calbert Calbi.

Calbert Calbi

Calbert Calbi

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Joghallgatók