A szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ nemrégiben a Századvég Politikai Iskola Alapítvány közreműködésével két kérdőíves kutatást végzett el a vajdasági magyar közösség körében.
Az egyik A múltunk meghatározza a jövőt? – Túlélési stratégiák, sikerorientáltság és tisztes boldogulás a pályakezdő fiatalok jövőképében elnevezésű kutatás, a másik pedig a Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű vizsgálat, amely a Kárpát-medence négy régióját, Kárpátalját, Felvidéket, Erdélyt és Vajdaságot érintette. Az utóbbi kutatás eredményeiről tegnap sajtótájékoztatót tartottak a szabadkai VM4K-ban.
Bauer Béla, Faragó Csaba, Barlai Jenő és Szalai Andrea (Fotó: Gergely Árpád)
Szalai Andrea, a VM4K szakmai referense elmondta, hogy a Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű kutatást Vajdaságban ezerfős mintán végezték el közel ötven településen hetven kérdezőbiztos segítségével. A felmérés előtt a kérdezőbiztosok egy képzésen vettek részt a VM4K-ban, amelyet a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatói tartottak. A kérdőíves lekérdezés mellett fókuszcsoportos vizsgálat is zajlott.
Barlai Jenő szociológus, a VM4K szakmai munkatársa kiemelte, hogy eddig még nem valósítottak meg több mint ezer főt érintő, reprezentatív kutatást Vajdaságban.
– Az nehezítette meg a munkát, hogy a Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai alapján nem lehet pontosan beazonosítani, hogy hol élnek vajdasági magyarok. A Statisztikai Hivatal 2002-es adatai beszámoltak a települések nemzeti összetételéről. A 2011-es népszámlás erre vonatkozó adatait viszont nem közölte a Statisztikai Hivatal. Létre kellett hoznunk egy szimulációt, hogy felbecsüljük, hogy hol és hány magyar ember él Vajdaságban. Ennek alapján jött létre a minta. Azokon a településeken, amelyeken 75 százaléknál nagyobb a magyar lakosok aránya, ún. sétálós kérdőívezés történt. A kérdezőbiztosok térkép alapján indultak el egy útvonalon, és keresték fel otthonukban az embereket. A nagyobb városokban ez nem volt kivitelezhető. Itt telefonos adatok segítségével keresték fel azokat, akiket megkérdeztek. A fókuszcsoportok összeállításánál figyeltünk arra, hogy Vajdaság sokszínűsége megjelenjen. Ezek Szabadka, Zombor, Újvidék, Nagybecskerek, Magyarkanizsa és Nagykikinda voltak – tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón Barlai Jenőtől.
Faragó Csaba, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány külügyi vezetője arról számolt be, hogy a kutatás során Vajdaságban gyorsan és hatékonyan történt meg az adatfelvétel.
– Az volt a célunk, hogy megismerjük és rögzítsük a Kárpát-medencében élő magyarság életvitelét, gondolkodását, társadalmi és gazdasági állapotát, helyzetét. A Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű kutatáson belül van egy Vajdaság 2019 elnevezésű vizsgálat. Mindez két lépcsőben zajlott tavaly ősszel. A felmérés során a többi között vizsgáltuk azt is, hogy milyen az adatközlők viszonya Magyarországhoz. Arra a kérdésre, hogy milyennek tartja Szerbia gazdaságát, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy romlást tapasztal az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Az itt élők számára fontos a magyar nyelvű oktatás megléte, hiszen ez jelenti a megmaradásuk zálogát. Pozitív az, hogy ebben a régióban kifejezetten erős a családhoz és a szülőföldhöz való ragaszkodás. A vajdasági magyarok többsége, 77 százaléka nem szeretne külföldön élni. A megkérdezettek 53 százaléka szerint Magyarországnak segítenie kell abban Szerbiát, hogy az Európai Unió tagja legyen. Az asszimiláció a szórványban és a vegyes házasságokban élőknél tapasztalható. Nincs asszimilációs kényszer, mindez az egyén döntésétől függ – osztotta meg a sajtó képviselőivel Faragó Csaba.
Bauer Béla szociológus, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezető kutatója elmondta, hogy a felmérés témái a többi között a kultúrafogyasztás, az asszimiláció, az anyaországhoz való viszony, a szülőföldhöz és a családhoz való viszony, a jövőkép volt. Májusban várható az a kiadvány, amely összegzi és összehasonlítja a négy régióban összegyűjtött adatokat.
– A felmérésben résztvevők közül a legtöbbeknek középiskolai végzettsége van. A családi állapotukat tekintve megkérdezettjeink közel 60 százaléka házas. Az özvegyek között lényegesen nagyobb a nők száma. A megkérdezettek szerint a szerbiai gazdaság az elmúlt években romlott. A magyarok és a szerbek viszonyáról a falvakban élők 60 százaléka, a városokban élők 50 százaléka gondolja azt, hogy az utóbbi években nem változott. A legnagyobb arányban a fiatalok szeretnének Magyarországra költözni. A megkérdezettek 97 százaléka büszke a magyar származására. A felmérésben résztvevők 62 százalékát nem éri hátrányos megkülönböztetés a származása miatt – szögezte le Bauer Béla.
A kutatás során az is kiderült, hogy a megkérdezettek egy harmada pozitívan tekint a jövőbe. A felmérésben résztvevő 19–39 évesek számára nagyon fontos a magyar nemzeti öntudatuk.
