A koronavírus-világjárvány miatt országunkban rendkívüli állapotot rendelt el a kormány. A korábban ismeretlen kórokozó a kínai Vuhan városából terjedt el világszerte. A betegség alig pár hónap alatt több ezer halálos áldozatot követelt, emellett több mint százezren fertőződtek meg.
A koronavírus nem csupán a testi egészségünket veszélyeztetheti, a kialakult helyzet kedélyállapotunkra is rányomja a bélyegét. Többen nyugtalankodunk a járvány miatt. Az aggodalom könnyen előidézhet szorongást, depressziót is, hiszen önmagában már azt sem könnyű feldolgozni, hogy a korlátozó intézkedések miatt a mindennapi életünk kizökkent a megszokott kerékvágásból.
Bori Mária pszichológus szerint a koronavírus óriási bizonytalanságot hozott mindenki életébe. Az új helyzet az egész korábbi életformánkat felborítja, ami önmagában is igen erős stresszforrás lehet. Óriási változásokat követel a mindennapjainkban, mivel teljesen megváltozik a napi életvitelünk, a kapcsolattartási, tanulási és munkarutinunk, ami nem kis kellemetlenségeket okozhat. Ráadásul, a jelenlegi rendelkezések értelmében sokan arra kényszerülnek, hogy otthon maradjanak.
– Legfőképpen az idősebb korosztálynál alakulhat ki depresszió, hiszen elsősorban az ő világuk zárult be. Az idősek azok, akik úgymond be vannak zárva, nem érintkezhetnek családtagjaikkal. Nem mehetnek el bevásárolni például a piacra, hogy ismerősökkel találkozzanak, beszélgessenek, információkat szerezzenek. Tehát az alapvető kommunikáció, amire az embernek szüksége van, az jelenleg hiányzik az életükből. Mindemellett természetesen – kortól függetlenül – mindenki fél és szorong, ami érthető, hiszen a vírus gyorsan terjed, és folyamatosan olyan híreket hallunk, amik igen csak felborzolják a kedélyeket – mondta a pszichológus.
Kiemelte, a karantén kényszerének hatása bárkinél megjelenhet, jelentkezhet frusztráltság, félelem, szorongás, sőt akár agresszió is.
– Abban az esetben, amikor az egyénnek nincs alkalma kommunikálni a másik emberrel, akkor pszichózisos állapotba is kerülhet. A depressziót elsődlegesen emberi kapcsolatokkal lehet úgymond gyógyítani, enyhíteni. Létfontosságú, hogy legyen kivel beszélgetni, megosztani gondjainkat. Ha azonban súlyos depresszió jelentkezik, akkor szakorvoshoz kell fordulni. Véleményem szerint, ha odafigyelünk egymásra és ebben a nehéz helyzetben nem hagyunk senkit teljesen magára, akkor valószínűleg nem jelentkeznek kritikus tünetek. Tartsuk fenn a kapcsolatainkat a szeretteinkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel! Személyes érintkezés helyett használjuk a telefont vagy egyéb, erre a célra kifejlesztett digitális eszközt – javasolta a pszichológus. Hozzátette, a stresszt fokozza, hogy a veszélyforrás sok szempontból ismeretlen, nincsenek ilyen jellegű veszély kezelésére eszközeink.
Fontos, hogy megismerjük a vírust, valamint annak hatásait. Jelen esetben nem sok mindent tudunk a fertőzésről, de vannak már pontos és hiteles adatok. A rendelkezésre álló információk alapján számba tudjuk venni, hogy milyen eszközökkel védekezhetünk.
– Maradjunk aktívak az izolációban is! Alakítsunk ki rutinjainkat, tervezzük meg a napirendünket, jelöljük ki előre a napi teendőinket! Elengedhetetlen a napi feladatok, célok kitűzése és azok teljesítése. A tervezés a tanulók esetében is nagyon hasznos és eredményes lehet. Akik kórházi karanténba kerültek, azok is igyekezzenek hasznos programokkal teli napirendet kialakítani maguknak, és mindenképpen legyenek kapcsolatban a szeretteikkel és az ismerőseikkel. Akik pedig ténylegesen megfertőződtek, tegyenek meg mindent a gyógyulás érdekében. Feltétlenül be kell tartaniuk az orvosi utasításokat, illetve a gyógyulási időt is türelmesen ki kell várniuk – tanácsolta a szakember.
Az új életrend önmagában is frusztráló, amit tovább fokoz az alkalmazkodási kényszer. A hosszan tartó összezártság komoly nehézségeket okozhat. A jelenlegi helyzet kezelését mindenki most tanulja. Ebből adódóan gyakran hibázunk, ezekből a hibákból viszont nagyon gyorsan kell tanulni, és mindent el kell követni, hogy ne ismétlődhessenek meg. Bármennyire is nehéz és szokatlan a mostani időszak, ne felejtsünk el örülni annak, aminek lehet!
Nyitókép: Alakítsuk ki rutinjainkat, céljainkat és beszélgessünk egymással (Illusztráció: pixabay.com)