Hajolj a térkép fölé a történelmünk és sorsunk előtt értetlenül álló idegennel, és mutasd meg neki, hová kell utaznunk, ha az ezeregyszáz éves Kárpát-medencei életünk kezdetének jelképét, Vereckét keressük. S hol esett el a forradalmi lelkületű költő, Petőfi Sándor a szabadságharcban, és merre van a tragikus emlékű Arad. Sokkal korábban pedig melyik városban született Hunyadi János és fia, Mátyás király, így Nándorfehérvár is a látókörébe kerülhet. Az igazságos Mátyás városában jött a világra Bolyai Farkas; a fia, János délebbre. Rálelhettek a bibliafordító Károli Gáspár szülővárosára vagy a húsz nyelven író és olvasó Kelet-kutató Kőrösi Csoma Sándor falujára.
És ha csapongani van kedved térben és időben, megmutathatod, hol látta meg a napvilágot Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem szerzője vagy a törökverő és verselő Balassi Bálint; beszélhetsz II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, majd Kölcseyről és a Hymnusról. Nem kellene megfeledkezni Madáchról és Mikszáthról, a mesemondó Benedek Elekről és a nagy mesélő Jókairól, Arany Jánosról meg Tompa Mihályról, Adyról, Kosztolányiról és Márairól… Talán az ismerkedő is hallott valamit a tudós föltaláló Jedlik Ányosról, kevésbé a hozzánk közeli nyelvész Szarvas Gáborról. Meglehet, hogy hallgatta Bartók Béla zenéjét, miként láthatta Csontváry, Munkácsy, esetleg még Than Mór valamely festményét is.
Blaha Lujzát vagy Jávor Pált biztosan már meg sem említed a kíváncsi idegennek, amikor meg fogja kérdezni: Miért külföldön születtek a híres magyarok? Mert a térkép elárulja, hogy szülőhelyük Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában vagy Horvátországban található.
S amikor majd végigfutja a térképen az utat Munkácstól Csáktornyáig vagy Rimaszombattól Csomakőrösig, s maga is elcsodálkozik a hatalmas távolságokon, csak akkor érdemes elmesélned neki, mi is történt egykor a versailles-i kastélyban. Talán megérti, s kicsit esetleg érezni is fogja, hogy miért szomorúan élő történelem számunkra ez a száz esztendő Trianontól mostanáig.
