Minden választás véleményt mond a múltról, és minden választás befolyásolja a jövőt. Így lesz ez holnap is. A nemzeti kisebbségek számára különösképp meghatározó a szavazás eredménye, hiszen nemcsak azt fejezi ki a választó, hogy miként vélekedik a gazdaság alakulásáról, a járványkezelésről, a közművesítésről vagy az ország külpolitikájáról, hanem arról is dönt, hogy milyen lesz a kisebbség – esetünkben a vajdasági magyar közösség – képviselete a parlamentekben. Talán mondani sem kell, hogy az országos kérdéseket – létszámából adódóan – javarészt úgyis a többség dönti el, a kisebbségek sajátos érdekeit viszont csak saját nemzeti pártjuk fogja képviselni. És annál nagyobb sikerrel, minél erősebb ez a képviselet.
Miként nincs előre lefutott mérkőzés, úgy lefutott választás is csak vasárnap este nyolc órakor lesz. Külföldi és itthoni tapasztalatok is utalnak azonban arra, hogy a magyar közösségek választási hajlandósága rendszerint elmarad a többségiekétől. Szerbiában az lehet a tét, hogy folytatódik-e – és milyen erővel – a tartományban és a köztársaságban a hasznos kormányzati együttműködés, aminek nem is csupán hazai eredményeit tapasztalhattuk eddig, hanem az anyaországgal kiépült kapcsolatok sikereit is. Mert bizonyos, hogy itthoni magyar politikai szerepvállalás nélkül nem fejlődtek volna (ilyen) kiválóan a szerb–magyar államközi kapcsolatok; politikai egyetértés nélkül a vajdasági magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló magyarországi kulturális, oktatási, tájékoztatási és gazdaságfejlesztési támogatások sem érkeznének zökkenőmentesen…
Ezúttal különösképp jó esély kínálkozik a magyar közösség erős parlamenti képviseletére, az eredmény pedig rajtunk, a szavazatok számán múlik. Érdemes tudatosítani: nem a pártok jövőjéről döntünk, hanem a sajátunkról.
