Újságíróknak, nemkormányzati szervezeteknek, polgárok csoportjainak a bankszámláihoz kért hozzáférést a Pénzügyminisztérium pénzmosás-megelőzési osztálya, a bankokhoz juttatott el olyan meghagyást, melyben a 2019 elejét követő összes átutalást látni kívánják. Indokként a terrorizmus finanszírozásával, pénzmosással kapcsolatos nyomozást hozták fel.
A feketelistán húsz magánszemély és 37 szervezet és egyesület neve szerepel (Illusztráció: pixabay.com)
A lépés alaposan felkorbácsolta a kedélyeket Szerbiában, korábban efféle lépésre még nem szánta el magát egyik hatalmi rendszer sem, jelentették ki sokan az érintettek közül. Külön aggasztó, hogy nem csupán szervezetek pénzügyei, hanem magánszemélyek, médiamunkások számlái iránt is érdeklődik az állam, tették hozzá. Megállapították a legtöbben azt is: az állam éppen azok a szervezetek után kutat, amelyek kritikus fellépést tanúsítanak a hatalommal szemben. A pénzmosás megelőzésével foglalkozó igazgatóság egy teljes listát összeállított ugyanis azokról, akiknek a pénzügyeit át kívánja vizsgálni. Ezen a listán húsz magánszemély és 37 szervezetnek és egyesületnek a neve szerepel. A listáról ugyancsak a kormánykritikus Newsmax Adria szerzett tudomást, s betekintést is nyert a bankokhoz eljuttatott megkeresésbe. A lajstromon ott van a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS), a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS), a Tényfeltáró Újságírók Balkáni Hálózata (BIRN), a KRIK oknyomozó hírportál, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Helyi és Független Média Egyesülete, az Újvidéki Újságíró Iskola, a Szerbiai Európai Mozgalom, a Humanitárius Jogi Alap, a Polgári Kezdeményezések, a Vajdasági Polgári Központ, az Emberi Jogokért Ifjúsági Kezdeményezés, a Társadalmi Kutatások Irodája (BIRODI), az Emberi Jogi Jogászcsoport (Jukom), az Euroatlanti Tanulmányok Központja (CEAS), a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ, a Belgrádi Emberi Jogi Központ, az Emberi Jogok Helsinki Bizottsága és mások. A listán szereplő újságírók között szerepel Slobodan Georgiev, Biljana Stepanović, Branko Čečen, Vukašin Obradović neve is. Egyes politikusok, közéleti személyiségek adatait is ellenőrzik, Vuk Jeremić, a Néppárt vezetője, Andrej Nosov rendező, Jelena Milić, a CEAS vezetője, Ivan Ninić ügyvéd nevét is tartalmazza a lista.
Olyan alapítványok pénzügyeit is meg kívánja vizsgálni „pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése miatt” az állam, mint például a Szabad Sajtó Alapítványa, a Nyom Alapítvány, de a Non Aligned Films produkciós vállalat iránt is érdeklődik a Pénzügyminisztérium.
Az egyik érintett, Slobodan Georgiev a nap folyamán kijelentette, a hatalom – ahelyett, hogy valóban a terrorizmusellenes lépésekkel foglalkozna – olyanok számláit kívánja átvilágítani, akik ellen egyetlen vádat sem lehet felhozni. Ezzel voltaképpen azt kívánják elérni, hogy a nyilvánosság előtt becsületességükről ismert egyéneket összefüggésbe hozzák kétes ügyletekkel, befeketítsék őket. Mint mondta, saját feladatának tekinti a bűnözés feltárását újságíróként, amit a hatalom művel az pedig nem más, mint az ezzel foglalkozó egyének, a tényeket feltárók meghurcolása. Mint mondta, ezt a pénzmosásellenes hivatalt ugyanúgy az Európai Bizottság finanszírozza, mint a szóban forgó egyesületek nagy részét, ezért okkal tehető fel a kérdés: vajon saját magukat is átvilágítják-e majd hasonló eljárással.
A hírekre reagálva Vladimir Radomirović, az UNS elnöke közölte, Siniša Mali pénzügyminiszternek mielőbb magyarázatot kell adnia arra, milyen alapon kérnek adatot a bankoktól az újságírókról és a médiaszervezetekről. Nagyon fontos a magyarázat, mert egy ilyen lépést csak akkor szoktak elkövetni, ha arra magyarázat is létezik. Az UNS semmilyen törvénytelen tevékenységben sem vesz részt, értékelte. Hozzátette, Malit 2009-ben pénzmosással gyanúsították, amiről saját bankja értesítette az illetékes állami szerveket. Véleménye szerint most az illetékes állami szervekkel való visszaélés esetével áll az ország szemben.
Zoran Gavrilović, a BIRODI tisztségviselője elmondta, az állam lépésének az az oka, hogy pontosan megjelölje, a társadalom melyik részével van a hatalomnak problémája, s melyik az a része a közösségnek, amelyik még képes társadalmi változások eszközölésére. A félelem kényszerített ki egy ilyen intézkedést, közölte, majd sajnálatosnak mondta, hogy azokat ellenőrzik ma pénzmosás miatt, akik megmutatták az államnak, hogyan kell a korrupció ellen harcolni.
Az Egy az öt millióból mozgalom közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy Aleksandar Vučić államfő legalizálni szeretné saját leszámolásait azokkal, akikkel nem ért egyet. Szörnyű fejezetnek ítélték a nemkormányzati szektor elleni lépést, s rámutattak arra, hogy a Szerb Haladó Párt fiókjaiban már ott állnak a nem szívesen látott személyek listái.
A politikai ellenfeleknek a listája ez, mely célkeresztbe állítja a nemkívánatos szervezeteket, jelentette ki Šinković Norbert, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke. Hozzátette, arra számít, hogy a hatalom lejárató kampányt indít valamennyi megjelölt egyesület ellen.
