A szerb parlament képviselői tegnap többségi szavazattal megszavazták azt az igazságügyi törvénycsomagot, amely a bírákról, a bíróságok szervezetéről, a Bírósági Főtanácsról, az Ügyészségi Főtanácsról és az ügyészségről szóló törvényjavaslatokat foglalta magába. Maja Popović igazságügyi miniszter a köztársasági képviselőházban megtartott törvényismertetője során rámutatott, a szerbiai igazságszolgáltatás reformja érdekében a jogszabályokat össze kell hangolni az Alkotmány módosításaival, amiről a múlt évben január 16-án, népszavazás során nyilvánították ki véleményüket a polgárok.
A parlamenti vita során rámutatott, a törvényjavaslatok az igazságszolgáltatás depolitizálását jelentik: a bírák és az ügyészek megválasztása a parlamentből a legfelsőbb bírói és ügyészi szervekhez kerül. Visszautasította az ellenzék azon kritikáját, hogy a bírák és ügyészek megválasztásában továbbra is a politika túl nagy befolyással bír.
Az említett törvényjavaslatok elfogadásának határideje tegnap járt le, ugyanis a népszavazást közvetően – mivel a parlament tavaly február 9-én hirdette ki az alkotmánymódosítási törvény hatálybalépését – egy év állt az illetékes szervek rendelkezésére, hogy az érintett törvényeket az Alkotmány módosításaival hangolják össze.
A köztársasági képviselőház napirendjén szereplő törvénycsomagban végül többségi szavazattal a Bírósági Főtanács, a bíróságok szervezetéről, a bírákról szóló, az Ügyészségi Főtanács és az ügyészségről szóló törvényjavaslatok mellett elfogadták még a csúcstechnológiai bűnözés elleni küzdelemben részt vevő állami szervekről és hatásköreikről szóló törvény, a háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásokban részt vevő állami szervekről és hatásköreikről szóló törvény, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a korrupció visszaszorításában részt vevő szervekről és hatásköreikről szóló törvény módosítását, illetve módosították az alkotmánybíróságról szóló törvényt is. Egyébként a törvényjavaslatról majdnem egy hetes vitát tartottak, amely indulatoktól, performance-októl sem volt mentes. Egyes képviselők különböző furfangos megnyilvánulásokhoz folyamodtak (a pad alá bújtak), hogy szót kapjanak, volt, hogy elgáncsolták képviselőtársukat, hazugnak és tolvajnak nevezték a másikat.
UNIÓS KÖVETELMÉNY
Tavaly az Alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó részének módosítása, illetve az ehhez kapcsolódó törvények összehangolásának célja a joguralom erősítése, valamint a bíróságok és az ügyészségek függetlenségének erősítése volt. Ezek olyan követelmények, aminek Szerbiának eleget kell tennie az eurointegrációs folyamatokban. A bíróságok és az ügyészségek munkájának függetlenítését és a politikai befolyás csökkentését az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások 23-as fejezete követeli meg az országtól.
A bírák megválasztása eddig a képviselőházban történt. A bírák első kinevezésére is itt került sor, sőt a bírói eskütételére is. Nem egyszer volt arra példa, hogy a parlamenti képviselők a legfelsőbb bírósági testület javaslata ellenére, egy-egy bíró megválasztását elvetették. Erre már nem lesz lehetőségük, ugyanis a bírák megválasztása teljes mértékben a Bírósági Főtanács hatáskörébe kerül át. Vagyis ez lesz a legfelsőbb szerv, amely a bírák és a bíróságok függetlenségéért felel majd, ahogyan az esküdtek, laikus bírák munkájáért is.
A bírákról szóló törvényjavaslat célja a függetlenségük biztosítása, a politikai befolyás kizárása a megválasztásból, a mentelmi jog, valamint a bírói funkcióval való összeegyeztethetetlenség kizárása volt.
Noha a Bírósági Főtanács munkájában mindenekelőtt a bírák vesznek részt, helye marad az igazságügyi miniszternek és a parlament is választ tagokat.
TOMPUL A SZIGORÚ HIERARCHIA
Módosult az ügyészségekről szóló törvény is, amely várhatóan megerősíti az ügyészségek önállóságát, így a munka megszervezése és az illetékességek meghatározása mellett meghatározza az ügyészek megválasztásának feltételeit, kitér arra, hogyan és miben járhatnak el, milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, foglalkozik a munkájuk értékelésével, illetve a felelősségével is.
Az Ügyészségi Főtanács 11 tagú lesz, köztük 5 ügyész, 4-et viszont a parlament választ meg a kiemelkedő jelöltek közül. A testület tagja lesz az állami főügyész és az igazságügyi miniszter is.
A törvény kidolgozásában részt vevő ügyészegyesület szerint az új jogszabályok tompították a szigorú ügyészségi hierarchiát, így ezek után az alacsonyabb beosztásban levő ügyészek munkájuk során nagyobb szabadságot kapnak.
A parlamenti vitában az ellenzék bírálta a törvényjavaslatokat. Sokak szerint a politika továbbra is túl nagy folyással bír a bírák és az ügyészek megválasztásában is, továbbra is központosítva marad a helyi ügyészek munkája, ugyanis az állami főügyésztől kell továbbra is engedélyt kérniük.
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve figyelemmel követi a szerb igazságszolgáltatás reformját. Ők üdvözölték az alkotmánymódosítást.
Nyitókép: Tanjug
