Lassan belelépünk a koronavírus-járvány negyedik évébe, ám a kormány még mindig nem tájékoztatta a polgárokat arról, milyen módon és mennyi pénzt költött a járvány megfékezésére és a betegek ellátására. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) az egyik, a járvány idején kötött megállapodás birtokába jutott és ennek alapján arra mutatott rá, hogy a kormány amellett, hogy figyelmen kívül hagyta a közbeszerzésről szóló törvényelőírásokat, a szerződéseket is titkosította. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, a törvény eltekinthet bizonyos esetekben, így járvány idején is a közbeszerzés szükségességétől, ám a megkötött megállapodásokat nem lehet titkosítani.
Szerbiában 2020. március 15-én hirdettek rendkívüli állapotot, és megkezdődött a küzdelem a koronavírus-járvánnyal. Az ezt követő időszakban az ország igyekezett a lehető leggyorsabban hozzájutni bizonyos egészségügyi felszerelésekhez. Mint arra a CINS rámutatott, abban az időben a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) már két közbeszerzési eljárást is indított 1,4 milliárd dinár értékben orvosi maszkok, kesztyűk és fertőtlenítőszerek beszerzésére. A rendkívüli állapot meghirdetése után csupán egy nappal a körbeszerzési eljárást leállították, ugyanis az állam úgy döntött, minden szükséges egészségügyi felszerelést közbeszerzésen kívül vásárol meg. Az egyik titkos megállapodás szerint, amelybe a CINS betekintést nyert, a RFZO 64 millió eurós szerződést kötött az egyik belgrádi vállalattal.
Az újságíró-szervezet nem hivatalos forrásokra hivatkozva rámutatott, arról, hogy a RFZO kitől mit fog beszerezni a járvány idején, az intézmény épületében tartott üléseken állapodtak meg, s ezeken olyan meghívott vállalatok képviselői voltak jelen, akiknek akkor volt raktáron, vagy be tudták szerezni a hiányzó felszerelést. Ezen az ülésen az állam garantálta, hogy a rendelt áruért előre fizet, és segítséget nyújt a szállításnál is. Ezeken az üléseken, a CINS forrása szerint, a Biztonsági-informatív Ügynökség (BIA) képviselői is jelen voltak.
Az egyik vállalat, amellyel a RFZO megállapodást kötött, a Sinofarm vállalat volt, amely bár ugyanazt a nevet viseli, mint a Kínából származó oltóanyaggyártó, de a névazonosság ellenére nincs semmilyen kapcsolat, összefüggés köztük. A belgrádi Sinofarm 30 éve működő családi vállalkozás. A CINS adatai alapján a RFZO velük 7,6 milliárd dinárról, azaz 64 millió euróról szóló megállapodást kötött, amely szerint 700 ezer orvosi maszk, megközelítőleg másfél millió kezeslábas védőöltözék, illetve kétmillió orvosi köpeny, valamint kötő leszállítására kötelezte magát. A megállapodást a szerződés indoklása szerint a felszerelés iránti igény sürgős megnövekedése miatt kötötték meg. A sürgősség nemcsak a kifizetést érintette, illetve a megállapodás megkötését, hanem a kiszállítás határidejét is. A Sinofarmnak 9 nap állt rendelkezésére, hogy a kért felszerelést leszállítsa az ország klinikai központjainak. A megállapodásban azt is feltüntették, hogy szigorú titokban kell tartaniuk a szerződés tartalmát.
Nemanja Nenadić a Transparentnosti Srbija képviseletében a CINS-nek elmondta, hogy az akkor érvényben levő törvényelőírások szerint az állam nem volt köteles a járvány idején közbeszerzési eljárást indítani, hanem versenypályázat nélkül is megtörténhetett a beszerzés, a megállapodások viszont ilyen esetben nem lehetnek titkosak.
A CINS megkeresésére és kérdésére sem a kormány, sem a RFZO, sem a Sinofarm tulajdonosa nem kívánt válaszolni.
Nyitókép: A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap sürgős beszerzései a jelek szerint messze nem voltak transzparensek (Fotó: Nova S)
