Helyszíni tudósítás
A csatlakozás előtt álló országok iránt, így Szerbia iránt is nagy a vállalkozói érdeklődés, hangzott el a romániai, székelyföldi Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Fejlesztéspolitikai lehetőségek a magyar uniós elnökség fényében határon innen és túl című panelbeszélgetésen tegnap Tusnádfürdőn. Mint ismeretes, a 2024 második felében esedékes magyar uniós elnökséghez nagy reményeket fűznek az uniós integráció útján lassan haladó nyugat-balkáni államok is, Budapest ugyanis folyamatosan a bővítés felgyorsítása mellett foglal állást európai politikai színtéren. Navracsics Tibor magyar területfejlesztési miniszter, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet főmunkatársa a téma kapcsán kijelentette, ha valamiben sikeres volt az Európai Unió története során, az az integrációs politika, melynek az volt az elsődleges célja, hogy megakadályozza az Unión belüli konfliktusokat, háborúkat. Az EU-ban nem volt háború az elmúlt hetven évben, s ez óriási eredménynek számít, fejtette ki. Éppen ezért a nyugat-balkáni térségnek jó esélye van az integráció sikeres megvalósítására, elsősorban az EU stabilizáló szándéka miatt, a koszovói, a boszniai, a macedón kérdés rendezésére, a további konfliktusok elkerülésére hatna ki az integráció, amelynek, Navracsics szerint, minél gyorsabban meg kellene valósulnia. Szerbia és a többi csatlakozni kívánó nyugat-balkáni állam tagsága kétségkívül korszakváltást jelentene az EU számára, ezzel a korszakváltással azonban ideje lenne már most megbarátkozni, hiszen az jót is jelenthet. Hasonló váltásnak számított az is, amikor megtörtént a nagy közép-kelet-európai bővítés. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a beszélgetés során kifejtette, az érdeklődés már most nagy a cégek részéről a szerbiai, de emellett a kárpátaljai befektetési, együttműködési lehetőségek iránt is, s ez a trend az utóbbi időben teljesen világosan, folyamatosan jelen van. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója azt mondta, hogy Szerbiával a határon átnyúló együttműködés lehetőségei is fennállnak, és ezt a folyamatot az is segíti, hogy az ország már számos fejezetet, s egyes tárgyalási fejezetek alfejezeteit lezárta az integrációs útvonal mérföldköveként. Brüsszel nagyon is nyitott az efféle együttműködésekre, a határokon átívelő projektumok támogatására, fűzte hozzá.
MEGMENTHETŐ A KOHÉZIÓS POLITIKA?
A magyar uniós elnökség egyik legnagyobb kihívása kétségkívül az lesz, részletezte a folytatásban Navracsics, hogy megvédje az ország érdekének számító uniós kohéziós politikát, 2024-re ugyanis nagy valószínűséggel kibontakozik már egy vita arról, hogy az EU-nak szüksége van-e egy ilyen területi alapú felzárkóztatási politikára. A németek, svédek, belgák úgy tartják, a kohézióra befizetett pénzüket a kelet-európai államok rosszul költik el, szívesebben látnák, ha ezek az összegek saját országaik polgárait szolgálnák. A kohéziós politika megtartása azonban rendkívül lényeges, s a magyar elnökség egyik fő célja lesz. Szerencsés körülménynek nevezte, hogy Magyarország után 2025 elején Lengyelország veszi át az uniós elnökséget, mert Varsó is hasonlóan ragaszkodik az említett elvekhez. Lényegében egyéves közép-kelet-európai irányítás kezdődik Európában 2024 második felében, mutatott rá. A magyar uniós elnökséget kétségkívül meghatározza majd annak ténye, hogy előtte lesznek európai parlamenti választások, politikai viták alakulnak ki az Európai Bizottság új vagy régi-új vezetőjének személye, az új külügyi főbiztos kinevezése körül, elemezte Navracsics.
KELETI ORSZÁGOK, NYUGATI SZABÁLYOK
Hegedüs Csilla, a romániai európai alapok minisztériumának korábbi államtitkára, kutató, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa nem tartotta megfelelőnek a jelenlegi kétsebességes Európa modelljét, melyben a brüsszeli szabályrendszert erőltetik rá a keleti országokra, nem törődve azzal, mire lenne valóban szükségük ezeknek az államoknak. Romániában nem lehet digitalizációval megoldani a gazdaságilag fejletlen régióknak, vagy például a hetven éven felülieknek a gondjait, az ottani szempontokat kellene figyelembe venni.
A megtartott beszélgetést Tárnok Balázs, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője moderálta.
A PÁRBESZÉDEN TÚL
Az idei szabadegyetemen is részt vesznek a vajdasági magyar közélet kiemelkedő személyiségei, szombaton pedig – korábban nem tapasztalt biztonsági intézkedések és külön látogatói regisztráció igénylésével – a magyar miniszterelnök is megtartja a nagyszínpadon szokásos tusnádfürdői beszédét.
A tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor nagyszínpadán tegnap este az Anima Sound System és a Vad Fruttik lépett fel. Az eseménysorozat mai programján szerepel a nemzetpolitikai kerekasztal, mely iránt évről évre kiemelkedő az érdeklődés. Ezen a határon túli régiók politikai szervezeteinek vezetői értékelik az elmúlt egy évet, s megvitatják az aktuális kérdéseket, a várható következményeket is. A szabadegyetemet és nyári fesztivált sajátos módon ötvöző rendezvény idei jelmondata A béke ideje, ezzel is a háborúellenes értékek támogatása, a párbeszéd politikája mellett kívánnak állást foglalni a szervezők. Az előadások fő témáját is az orosz–ukrán háború hatásai jelentik, azok kihívásairól, nemzetpolitikára gyakorolt befolyásáról beszélgetnek számos panelvitán. Tusványos helyt ad az idén a magyarországi belpolitikai nézetütköztetésnek is, de az előadások többségét ezúttal is a kormánypolitika nyomvonalai határozzák meg. A miniszterelnöki beszédet és esti koncerteket követően szombaton érnek véget Tusványos rendezvényei, több mint 500 programmal készültek a szervezők az idén.
Nyitókép: Tárnok Balázs, Balog Ádám, Navracsics Tibor, Hegedüs Csilla és Petri Bernadett (Ótos András felvétele)
