A köztársasági képviselőház tegnapi ülésén vita tárgyát képezte az a törvénymódosítási javaslat is, amely lehetővé tenné az illegálisan felépített családi házak csatlakozását a közműhálózatokra.
Robert Kozma, a Zöld – Baloldali Klub képviselője kiemelte, ők nem azt ellenzik, hogy a családok végre rákapcsolódhassanak a villanyáram- és vízhálózatra, hanem azt kifogásolják, hogy a törvény módosítása előtt nem készült felmérés arról, hogy hány polgár tud élni ezzel a joggal, mikor történik a közműhálózatokra való rákapcsolódás, illetve az sincs pontosan megfogalmazva, hogy a hálózatra való ideiglenes rákapcsolódás milyen időtartamot ölel fel. Véleménye szerint ezzel a törvénymódosítással próbálja az államvezetés elkendőzni azokat a rendelkezéseket, amelyeket az építésről és építéstervezésről szóló törvényen keresztül tervez a területek konverziós díjának felszámolásán keresztül. Mint mondta, az államvezetés csak a saját mágnásainak kíván kedvezni, hogy a díjak megszüntetésével több milliárd euróval ajándékozza meg őket.
A törvényre benyújtott módosítási indítványok egyenkénti megvitatásánál végül a parlamenti vitában a képviselők hol a jelenlegi hatalmat, hol a 2000. október 5-e utáni hatalmat, hol a kilencvenes években hatalmon levő pártokat tették felelőssé azért, hogy egész városrészek épültek fel engedély nélkül, hogy a mai napig nem sikerült sok családnak jogot szerezni arra, hogy rákapcsolódhasson a villanyáram-, a víz- vagy a gázhálózatra.
A vitát ebben a napirendi pontban Goran Vesić építési miniszter zárta le. Elmondta, hogy az illegálisan felépített épületek kérdése már szinte egy évszázadra visszanyúló probléma. Ugyanakkor a köztársasági ombudsman és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is arra figyelmeztette Szerbia államvezetését, hogy a villanyáramra, a vízre és más közműhálózatra való rákapcsolódás alapvető emberi jog. A törvénymódosítás nem azoknak kedvez, akik most építkeznek, hanem azokra vonatkozik, akik évek óta nem tudtak rácsatlakozni az említett hálózatokra. Kizárólag olyan családok élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknek az adott ingatlan az otthonuk, sőt bizonyítaniuk is kell, hogy családról van szó, amelynek tagjai ugyanazon a címen laknak. Rövid határidőket határoztak meg éppen a visszaélés elkerülése miatt, és az ideiglenes rákapcsolódás addig tart, amíg az adott épületet nem legalizálják. Ezt követően teljes jogúvá válik a közműhálózatra való rákapcsolódás. Kiemelte, az állami költségvetés nem veszít semmit, ugyanis a csatlakozási díj alól és a közműhasználati számlák fizetése alól ezek a háztartások sem mentesülnek. Csupán így hidalnak át egy eddig megoldhatatlan helyzetet.
Becslések szerint 120 ezer háztartás vár arra, hogy legálisan rákapcsolódjon a közműhálózatokra.
A képviselők napirendjén összesen 30 napirendi pont van, amelyekre a parlamenti képviselők több mint 400 módosítási indítványt nyújtottak be. Így az épületek legalizációjáról szóló törvény mellett többek között vitát folytattak a családtámogatásról szóló törvényről, a légi, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényekről, az energetikáról szóló törvényről, az építésről és az építés tervezéséről szóló törvényről, aminek köszönhetően tartományi és országos főépítészt neveznek ki. A külföldiek foglalkoztatását szabályozó törvényekről, illetve számos hitelmegállapodásról is vitát folytattak.
Várhatóan ezen az ülésen nevezik ki Slavica Đukić Dejanovićot az oktatási minisztérium élére.
