Valamikor 2020 elején Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter arról tájékoztatott, hogy országunk kész segíteni Kínának a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, sőt, ha szükség lesz rá, vakcinát is gyártani fog az új kórokozó ellen. Később az ország az elsők között írt alá vakcinavásárlási szerződést, majd a Torlak Virológiai Intézet elkezdett együttműködni az orosz Szputnyik V oltóanyag moszkvai kifejlesztőjével és gyártójával, később pedig megépült a kínai Sinopharm szerbiai vakcinagyára. Ugyanakkor pillanatnyilag szinte semmit nem tudni a vakcinagyártási projektumokkal kapcsolatos aktualitásokról, sem arról, hogy mennyire volt észszerű, vagy kevésbé észszerű több tízmillió eurós beruházásokat megvalósítani az említett ágazatban.
SZÁMOK ÉS NYILATKOZATOK ÚTVESZTŐJE
Tavaly június 4-én, a tervezett május 20-a helyett, Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz államfők online rendezvényén nyilvánították megkezdettnek a Szputnyik V koronavírus elleni védőoltás szerbiai gyártását. Akkor az volt a terv, hogy a gyártás első fázisában a Torlakban az Oroszországból érkező oltóanyagot ampullázzák, majd később, az év végén, vagy a következő év (2022) elején, megkezdődik az önálló gyártás, és Szerbia nemcsak önálló gyártóvá, hanem exportőrré is avanzsál. A projektumot a Torlak az Orosz Közvetlen Beruházási Alappal együttműködve valósította meg.
A gyártás kezdésének napjaiban Nenad Popović innovációért és technológiai fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, a következő 4-6 hónapban nagyjából 4 millió adag Szputnyik V-t állíthatnak elő a Torlakban, és az első, Szerbiában gyártott ampullák, tíz napon belül, azaz 2021 június közepén, megérkeznek a szerbiai oltópontokra. A június eleji alkalmi online rendezvény után több hónapos hallgatás következett, majd szeptember 1-jén Popović közölte, hogy a moszkvai Gamaleja Intézet rábólintott 550 ezer adag oltóanyag felhasználására, így a védőoltás néhány napon belül megérkezik a szerbiai oltópontokra.
Ez végül feltehetően mégsem így történt, mivel október második felében a tárca nélküli miniszter ismét bejelentette, hogy az oltópontokon megkezdődik az immunizáció a szerbiai gyártású Szputnyik V oltóanyaggal. Ezután ezzel a projektummal kapcsolatban ismét több hónapos hallgatás következett, majd amikor az idén februárban bejelentették, hogy megkezdődtek a tárgyalások az egykomponensű Szputnyik V Light gyártásáról a Gamaleja Intézettel, közzétették, hogy addig 1,5 millió dózis Szputnyik V oltóanyagot állítottak elő Szerbiában.
Itt érdemes ismét visszaugrani az időben, mivel tavaly október első napjaiban szintén Nenad Popović mondta azt, hogy addig 1,5 millió dózist állítottak elő az említett oltóanyagból, majd december 12-én azt közölték, hogy majdnem 2 millió dózist. Ekkor, mint ahogyan később sem, már senki nem tett említést az oltóanyag kiviteléről a térség országaiba. Arról szintén nem nyilatkoztak az illetékesek, hogy a Szerbiában ampullákba töltött Szputnyik V-t sikerült-e felhasználni a szavatossági idő lejárta előtt.
A Szputnyik V gyártásának megkezdése előtt, tavaly április 16-án, Aleksandar Vučić bejelentette, hogy az állam 38 millió eurónyi beruházással korszerűsíti a Torlakot: 18 millió eurót a védőoltás-ampullázási és -csomagolási kapacitások növelésére terveztek fordítani, a fennmaradó összeget pedig a Torlak épületének korszerűsítésére. A Torlak Európa egyik legjobb vakcinagyára lesz – közölte akkor az elnök. Később, tavaly szeptember 23-án, bejelentették, hogy a Torlak a tervezetthez képest további 2,9 millió eurónyi beruházással tervezi erősíteni koronavírus elleni védőoltás-gyártási kapacitásait.
A CSODAGYÁR, AMELY MÉG NEM MŰKÖDIK
A kínai Sinopharm gyógyszergyártó szerbiai vakcinagyárának alapkövét tavaly szeptember 9-én helyezték el Zimonyban. Szerbia, Kína és az Egyesült Arab Emírségek együttes beruházásáról van szó. Az egyik legkorszerűbb vakcinagyár épül meg Szerbiában, fontos pillanat ez az egész térség számára – mondta akkor Vučić, majd bejelentette, hogy első körben 180 személyt foglalkoztatnak majd a gyárban, később pedig 300-at. Az államfő akkor abban bízott, hogy 2023-től kezdve évi 40 millió dózis vakcinát állítanak elő az üzemben.
A Nova Ekonomija gazdasági folyóirat számítása szerint (a kiírt közbeszerzési pályázatokat vették alapul) csak Szerbia (beleértve Belgrádot) legalább 47 millió eurót ruházott ebbe a vakcinagyárba, amely egyelőre nem kezdett el működni. A lap összeállítása szerint a szerb kormány és az emírségekbeli Hayat Biotech tavaly év végén alapította meg a Life Biotech elnevezésű vállalatot (67 százalékkal az emírségekbeli vállalat a többségi tulajdonos), ennek keretében gyártották volna, vagy gyártják majd, a Sinopharm védőoltását vagy védőoltásait. A Hayat Biotech a Sinopharm és az emírségekbeli Group 42 közös vállalata.
Sanja Radojević Škodrić, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) igazgatója tavaly év végén azt mondta, a gyártás első fázisa, azaz a külföldről behozott oltóanyag ampullázása az idén márciusban vagy áprilisban kezdődik meg, ezt követően pedig havi hárommillió dózis védőoltást állítanak elő. Június elején derült ki, hogy a gyár nem kezdett el működni, és valószínűleg egyelőre nem is fog, hiszen a védelmi minisztérium (ez felügyelte a kivitelezést) ekkor újabb, 4,4 millió euró értékű munkálatok kivitelezéséről szerződött. Ehhez képest Goran Vesić, Belgrád volt alpolgármestere május elején közölte, hogy a gyár hamarosan elkezd működni. Akkor azt is megerősítette, hogy a költségeknek a fővárosra eső része 13 millió eurót tesz ki, mint ahogyan azt is, hogy ebben az üzemben nem csak a koronavírus elleni védőoltást állítják majd elő.
Radan Stojanović farmakológus szerint utóbbi állítás indokoltan kérdőjelezhető meg, mivel értesülései szerint a gyár termelési technológiáját a Sinopharm koronavírus elleni védőoltásához igazították. A Vreme hetilapnak nyilatkozó Zoran Radovanović epidemilógus szerint értelmetlen volt beruházni a Sinopharm gyárába, hiszen ennek a legdrágább és egyben a legkevésbé hatékony a koronavírus elleni védőoltása, ráadásul nem is fogadják el a világ összes országában.
Az N1 tv-nek nyilatkozva Katarina Baletić, a Nova Ekonomija munkatársa nemrégiben elmondta, hogy Szerbia nem hátálhat ki önállóan az említett beruházásból. Legkorábban 3 évvel a projektum befejezése után léphetne ki, ám ehhez szüksége van a külföldi partner beleegyezésére – magyarázta Baletić, hozzátéve, hogy a Life Biotech szerbiai igazgatója nem hozhat önállóan, a külföldi partner beleegyezése nélkül döntéseket, sőt, semmilyen dokumentumot nem írhat alá a partner aláírása nélkül. Az N1 tv a téma kapcsán felkereste kérdéseivel a projektum tekintetében illetékes összes állami szervet és minisztériumot, továbbá a Life Biotech-ot, választ azonban nem kapott.
