Szerbia 184 községe közül 54 határ menti községnek számít, 32-ben a nemzeti kisebbségek közösségei képezik a lakosságnak legalább az 5 százalékát, vagyis a nemzeti közösségek tagjainak mintegy 10 százaléka él ezekben a határ menti önkormányzatokban, s ez az, ami igazán fontossá teszi számunkra az együttműködést a szomszédos régiókkal – értékelte csütörtökön az Európai Határ Menti Régiók Szövetségének (AEBR) éves közgyűlésén a tartományi képviselőház nagytermében Pásztor István házelnök. A határ menti régiókkal való együttműködés, a határok két oldalán élők közötti kapcsolatok nálunk a mindennapok részét képezik – jegyezte meg, s hozzáfűzte, az jellemző ezekre a területekre, hogy a peremvidéknek a részét képezik, távol vannak a központtól, ezáltal kevésbé részesülnek a központot, központnak számító térségeket megillető hasznos fejlesztésekből is – ilyen helyzetet örököltünk a mögöttünk álló évtizedeket követően, ez jellemezte a szerbiai perifériát. Mint mondta, az elmúlt időszakban azonban jelentős eredményeket sikerült felmutatni.
Sikerült hátrányból esélyt kovácsolni, a periféria számára lehetőségeket, javulást teremteni különféle határon átnyúló együttműködési projektumok elindítása, kivitelezése révén – szögezte le Pásztor István. Rámutatott arra, hogy életbevágóan fontos kérdésnek számít a határ menti területek közötti kooperáció, hiszen ez voltaképpen ezeknek a térségeknek a fennmaradását, kiüresedésének és elszegényedésének elkerülését jelenti. Sikerült elérni azt, hogy a határterületek számára is létezzenek a központ által megszokott lehetőségek, hogy ezek olyan régiókká váljanak, amelyeket nem elhagynak, hanem ahol maradnak az emberek. Voltaképpen sikerült átlépnünk a saját árnyékunkat – értelmezte az elmúlt években megvalósítottakat a tartományi parlament elnöke.
Pásztor István: Élhetővé tenni a perifériát – ez a határ menti kooperációk célja (Fotó: Ótos András felvétele)
A FIATALOK VISZIK TOVÁBB
Javítani lehetett a kapcsolatokat a szomszédos államokkal, de úgy, hogy ezt a javulást helyi szinten is érezni lehessen, hozzájáruljon az emberek életminőségének javulásához – fogalmazott. Tartalommal töltődtek fel ezek a jószomszédi kapcsolatok, mondta, s arra emlékeztetett, hogy a Magyarország és Szerbia közötti IPA határon átnyúló együttműködési program keretében 12 év leforgása alatt 71 projektum valósult meg 65 millió euró értékben. Ekkora időtávlatban ez talán nem tűnik olyan tetemes összegnek, de a kapcsolatteremtések szempontjából kiemelkedően fontos eredményről van szó. Pásztor István kiemelte, hogy a fiatalok közötti kapcsolatteremtésekre kell minél nagyobb figyelmet fordítani, mert minden eredmény meddő lesz, ha ők nem viszik tovább azokat a sikereket, amelyeket eddig elkönyveltek a határ menti régiók.
17 ÁLLAM, 36 RÉGIÓ
A határ menti térségek együttműködése kiemelkedő jelentőséggel bír, ezeket segíti és indokolttá is teszik a mentalitásbeli hasonlóságok, a gazdasági együttműködésből származó egyértelmű előnyök és a nemzeti közösségek közötti kapcsolatrendszer – értékelte felszólalásában Igor Mirović tartományi kormányfő. A közös projektumok végrehajtásának sikerességét támasztja alá a Duna–Körös–Maros–Tisza Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió keretében megvalósított számos eredmény – tette hozzá, melyek immár húsz éve bizonyítják, hogy az akarat és a kezdeményezés végül mindig sikerrel jár. A kormányfő elmondta, hogy az együttműködés keretében több mint negyven megállapodást kötöttek, de ettől eltekintve Vajdaság egyébként is jó példája a más régiókkal való kooperációnak, hiszen világszerte 17 állam 36 régiójával alakított ki állandó jellegű régióközi együttműködést. Mirović szomorú ténynek nevezte, hogy a mostani tanácskozás hangulatát részben az európai kontinenst ért kihívások is meghatározzák. Mint mondta, minden előzmény mélyebb elemzése nélkül ki lehet jelenteni, hogy egy szuverén európai állam ellen irányult orosz agresszió rányomta a bélyegét minden további gazdasági és politikai kérdésre. Ilyen körülmények között azonban az egység, az együttműködés jelentősége még inkább felértékelődik.
NEM LÉTEZIK RÖVIDEBB ÚT
A határ menti régiók éves konferenciájához videóüzenettel fordult Várhelyi Olivér európai uniós bővítési biztos. Beszédében nyomatékosította, hogy az EU üzenete egyértelmű: a Nyugat-Balkán előtt nyitva áll az integráció ajtaja, de nem léteznek rövidebb ösvények, be kell járni a folyamat minden állomását. Az EU 30 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot fogadott el a régió számára, amely az infrastrukturális fejlesztéseket és összeköttetéseket, az energetikai szektornak, digitális szolgáltatásoknak, szállítási szolgáltatásoknak a bővítését kell szolgálnia. Várhelyi Olivér kiemelte, a fenntartható gazdasági fejlesztések projektumai jelentik a jövőt, tartósan meg kell oldani a határ menti régióknak és általában véve a nyugat-balkáni államoknak a gazdasági problémáit is. Ezzel ugyanis az Európai Unió irányába vezető út is tartósnak, állandó jellegűnek számít majd.
A HATÁR MÉG MINDIG AKADÁLY
A kétnapos tanácskozásra Európa számos régiójából érkeztek felszólalók. Dr. Polner Eörs, a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal közgyűlésének alelnöke multikulturális szempontból Európa egyik legérdekesebb régiójának nevezte Vajdaságot, mely a DKMT-eurorégió részét is képezi, s mellyel már évek óta kiemelkedő együttműködést valósítanak meg. Sajnálattal szólt arról, hogy a mai napig is fizikai határok választják el Magyarországot Szerbiától, Szerbiát Romániától. Mint mondta, bíznak Szerbia mielőbbi európai csatlakozásában, a határok megszűnése ugyanis egy újabb nagy löketet adna a régiók közötti kapcsolatoknak, növelné a mozgásszabadságot, megkönnyítené a szállítási szolgáltatásokat a jelenlegi határvonal minden oldalán.
