A köztársasági képviselőház tegnapi ülésén a képviselők folytatták a kedden megkezdett vitát a minisztériumokról szóló törvény módosítási indítványáról, amely szerint az eddigi 21 helyett az új kormány a jövőben már 25 minisztériummal működik. A személyeskedésektől sem mentes vitában az ellenzék arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs szükség több minisztériumra, hiszen azáltal csak növelik az állami költségvetés terhelését, nő az államapparátus, miközben a polgárokat takarékosságra ösztönzik. A hatalmi párt pedig azt bizonygatta, hogy ilyen összetételben a kormány hatékonyabban tud majd válaszolni az előttünk álló, gazdasági és szociális kihívásokkal teli időkben.
A keddi ülésen az ellenzéki pártok magyarázatot kértek Aleksandar Vučić államfőtől és Aleksandar Vulin belügyminisztertől azokra az állításokra, amelyeket hétfőn a hétrendbeli gyilkossággal és más bűncselekményekkel vádolt Veljko Belivuk védőbeszédjében közölt, miszerint társaival számos állami „megbízatásnak” tettek eleget. Ezt már az őszi ülésszak első ülésén is zokon vették a Szerb Haladó Párt képviselői, rámutatva, hogy ők hisznek pártvezérüknek, aki azt állítja, soha nem találkozott Belivukkal. Milenko Jovanov, az SZHP képviselője azzal vádolta meg az ellenzék képviselőit, hogy Belivuk irányításának tesznek eleget. Ebben a hangnemben folyt a tegnapi vita is.
Az ellenzék a minisztériumok kapcsán üdvözölte, hogy az oktatást különválasztották a tudománytól, így az oktatási minisztérium külön tárcát képez, ahogy a tudományos, technológiai fejlesztési és innovációkkal megbízott minisztérium is. Bírálták ugyanakkor, hogy kül- és belkereskedelmi minisztérium alakul, mondván semmi sem indokolja, hisz a külügyminisztérium ellátja ezt a munkát, így ennek a minisztériumnak nincs létjogosultsága. Rámutattak, az eddigi sport- és ifjúsági minisztériumból, illetve az idegenforgalmi, kereskedelmi és telekommunikációs minisztériumból, ahogy a kultúrával és tájékoztatással foglalkozó minisztériumból, különálló sport-, illetve kulturális tárca lesz, miközben összevonták az idegenforgalmat az ifjúsággal, a tájékoztatást pedig a telekommunikációval. Mondván, hogy nem értik az idegenforgalom és az ifjúság közötti összefüggést. Az ellenzéki képviselők szerint ezzel az új kormány a fiataloknak azt sugallja, hogy a megélhetésüket külföldön keressék. Mint mondták, nem támogatják a faluvédelemmel foglalkozó törvényt sem, ugyanis a falvak elnéptelenedésének okát a centralizált rendszerben látják, célszerűbbnek találnák egy régiófejlesztési és régióközponti minisztérium létrehozását.
A vita során elhangzott az is, hogy a 10 éve hatalmon levő párt a tönk szélére vezette a mezőgazdaságot. A tejtermelést és a szarvasmarha-tenyésztést még nehezebb helyzetbe hozta a Lengyelországból importált tejmennyiséggel. Kiemelték, hogy az elmélyülő infláció, az árak folyamatos emelkedése egyre kilátástalanabb helyzetbe hozza azokat, akikből a legtöbb van, akik havi 45 ezer dinárból próbálnak megélni.
A hatalmi koalíció képviselői erre azzal válaszoltak, hogy a mezőgazdaság 300 százalékkal több támogatást kap, mint mielőtt az SZHP hatalomra került, hogy a munkanélküliség a 2010-es adatokhoz képest, amikor 28 százalékon volt, most 10 százalék alatt van. Emelett azzal vádolták meg az ellenzéki pártokat, amelyek az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését a kormány első döntései között említették, hogy saját érdekeiket és nem az ország érdekeit tartják szem előtt.
