Az elmúlt egy hónapban több tehervonat kisiklásáról is hírt adott a média. Legutóbb a Szabadka központjában kisiklott propilént szállító vonatról számoltunk be. A felborult vagonokat szerdán visszaállították a sínre, és elvontatták. Annak, hogy mi okozza a vonatkisiklásokat, Nenad Stanisavljević, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastruktura železnice Srbije) vállalati képviselője szerint számos oka lehet: a szerelvény összetétele, a tartálykocsik állapota és súlya, kihatással lehetnek szubjektív faktorok is, de a sebesség és a vasúti infrastruktúra is. Szavai szerint a szerbiai vasutak biztonságosak, ami már abból a szempontból is fontos, mivel évente megközelítőleg 5500 vonat halad át az országon, veszélyes rakományt szállítva.
Az elmúlt három évben a média mintegy 10 tehervonat kisiklásról számolt be. Többségük nem járt sem egészségügyi, sem környezetvédelmi következménnyel, ám a decemberben Pirotnál kisiklott ammóniát szállító vonat jelentős környezetszennyezést okozott. Stanisavljević az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) szerda esti műsorában rámutatott, hogy a vasúti infrastruktúra csak egy azok közül az okok közül, ami a vasúti kompozíció kisiklását váltotta ki. Mint mondta, nehéz megállapítani a valódi okokat, hiszen az esetek mindegyike különbözik. Legtöbbször több tényező együttes hatása váltja ki a balesetet.
Elmondta, a szerbiai vasúton évente mintegy 5500 olyan szerelvény közlekedik, ami veszélyes anyagokat szállít. Legtöbbször a vegyi üzemekbe (vagy onnan) szállítanak nyersanyagot más országokba. A szerbiai vasutakon közlekedő vonatok 10 százaléka szállít veszélyes anyagokat, és ezek sokszor áthaladnak Belgrádon (a főváros központján) is. Ezért a veszélyes anyagokkal terhelt tehervonatok csak éjszaka közlekedhetnek, a vračari alagúton áthaladók pedig külön ellenőrzésen esnek át.
Stanisavljević közölte, a veszélyes anyagokat szállító tehervonatokat érő incidensek nem honi különlegesség, be-bekövetkeznek Európa és a világ minden vasútvonalán.
A szabadkai esetről elmondta, a kisiklás egy olyan vasúton történt, amelyet még 1882-ben építettek, és amelyet 50 éve nem tartottak karban. A piroti eset az 1886-ban épült vasúton történt, aminek karbantartása szintén ötven éve várat magára.
Elismerte ugyanakkor, hogy minden kisiklás nagy veszélyt hordoz. Amíg Szabadkán 10 kilométer óránkénti sebességgel haladhatnak a vonatok, Pirot mellett, Staničenje településen 30 kilométer óránkénti sebességre gyorsulhatnak. Ezen a vonalon – noha öt év alatt több ezer vonat haladt át – nem volt kisiklás.
Stanisavljević azt is közölte, hogy a vasúti infrastruktúrát az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagolták, már szinte felszámolás előtt volt ez a közlekedési rendszer. Jelenleg azonban jelentős beruházások vannak folyamatban, nemcsak a Belgrád–Szabadka vonalon, hanem például a Niš, illetve Dimitrovgrad, vagy Bar felé vezető vonalon is.
Nyitókép: A szabadkai kisiklás egy olyan vasúton történt, amelyet még 1882-ben építettek (Molnár Edvárd felvétele)
