Kihalóban vannak a falvak. Az összesen 4720 településből mintegy 3000-nek nincs demográfiai jövője, a század derekáig „eltűnhetnek”. Többnyire legfeljebb 500 lelket számláló falvakra vár ilyen jövőkép a század közepéig.
– Az elmúlt öt évben 10 százalékkal csökkent a termelők száma, ezt a mezőgazdasági összeírás eredményei is tükrözik. Mintegy 50 ezer gazdasággal kevesebb van, mint (2018-ban szerz. megjegy.) volt – mondta Ivan Marinković demográfus a Večernje novostinak nyilatkozva.
Vannak olyan falvak is, különösen Kelet- és Dél-Szerbiában, amelyek lélekszáma soha sem emelkedett 100 fölé.
– Ezek a falvak lassan kihalnak, revitalizálásukra szinte nincs semmi esély. Ezeken a településeken még a migránsok sem akarnak élni – mutatott rá a demográfus, véleménye szerinte e falvak esetében el kell fogadni az elkeserítő számadatokat.
Mint kiemelte, azoknak a falvaknak van esélyük a fennmaradásra és fejlődésre, amelyek a városok vonzáskörzetében vannak, jó az összeköttetésük a városokkal, jó az infrastruktúrájuk és más tartalmakkal is rendelkeznek.
– Mivel a gazdálkodók, akikből jóval több van, mint a jogi személyekből és vállalkozókból, elöregednek, számolni kell azzal is, hogy az élelmiszer-termelés is csökkenni fog. Azok a falvak, amelyekben több idős ember él, lassan kihalnak. Ám azok is hasonló sorsra jutnak, ahol nincs szülőképes korú nő – mondta Marinković, akinek adatai szerint az ország területén 463 településen nem élnek gyerekek és 55 településen nincs nő.
Összesen 2894 településen az idősek száma kétszeresen felülmúlja a 19 éven aluliak számát, 168 településen nincs 50 év alatti lakos.
Nyitókép: Gergely József illusztrációja
