Ukrán zászlókkal díszítették fel a tiranai sugárutakat, állami intézményeket körülvevő tereket tegnap, amikor kezdetét vette az Ukrajna–Délkelet-Európa Csúcstalálkozó, melyre Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is megérkezett. Edi Rama albán kormányfő szervezte a találkozót, s meghívást kaptak rá a régió államainak tisztségviselői is. Zelenszkijnek egyébként ez az első albániai látogatása. Aleksandar Vučić szerb államfő is megérkezett Tiranába, de részt vett az egyeztetéseken Jakov Milatović montenegrói elnök, Andrej Plenković horvát kormányfő, Sztevo Pendarovszki macedón államfő, Vjosa Osmani koszovói elnök és Borjana Krišto, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség elnöklője is.
A kétnapos megbeszéléseket magas kockázatú eseményként kezeli az albán belügyi tárca, a hírügynökségi jelentések szerint több mint 1600 rendőr vigyáz a résztvevők biztonságára. Tegnap a legtöbb szó az ukrajnai háborúról, Kijev támogatásának lehetőségeiről, a konfliktus következményeiről esett, ma pedig várhatóan az Európai Unió nyugat-balkáni régiónak szánt növekedési tervéről beszélgetnek a politikusok. A hivatalos fogadási ceremóniát is ma 11 órakor tartják meg a tiranai kongresszusi palotában.
A szerb államfő fontosnak nevezte annak tényét, hogy Zelenszkijjel is találkozik Tiranában, ugyanakkor kiemelte a nyugat-balkáni térségnek szánt uniós támogatás fontosságát is. Megérkezésekor Rama és Zelenszkij fogadta a szerb köztársasági elnököt, aki ezt követően adott nyilatkozatában közölte, hogy fontos megbeszélések várnak rá a következő két napban. Nem tért ki látogatásának további részleteire, arra az újságírói kérdésre azonban válaszolt, ami a közös, elfogadásra váró deklaráció szövegét firtatta. Nem olyan egyszerű mindig a helyzet, mint amilyennek tűnik, mondta, a határozat szövegének pontosítása egész éjjel tartott már, tette hozzá, a Nemzetbiztonsági Tanács két évvel ezelőtti döntéséhez tartja majd magát, melyben a tanács elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást – fogalmazott. A nap folyamán Instagram-profilján arról is beszámolt, hogy Szerbia a továbbiakban is kész minden módjában álló támogatást, humanitárius segítséget megadni a háború által sújtott Ukrajnának. Felszólalásában az ülésen Vučić hangsúlyozta, kizárólag a konstruktív hangnemben zajló dialógus és a diplomácia eszközeinek bevetése képes a béke elérésére Ukrajnában. A plenáris ülés után is nyilatkozott a sajtónak, közölte, Szerbia kérésére nem emlegeti majd a közös határozat az oroszellenes szankciókat, és azt a megfogalmazást sem, mely eredetileg szerepelt az egyik pontban: „orosz ártalmas hatás”.
UKRÁN–BALKÁNI TÖLTÉNYGYÁRHÁLÓZAT?
Rama arról beszélt, hogy nem Ukrajna választotta a háborút, az egy régi imperialista elgondolásnak a sajnálatos következménye. Zelenszkij jelenléte, fűzte hozzá, éppen arról tesz tanúbizonyságot, hogy Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elnyomnia az ukrán nép szabadság iránti vágyát ez alatt a két év alatt sem. Putyin azt akarta, hogy Ukrajna néhány nap alatt eltűnjön a térképről, ma viszont hangosabb és létezőbb, mint valaha – állapította meg az albán vendéglátó.
Az ukrán államfő egy, a balkáni államokkal közösen fenntartott tölténygyártó hálózatnak a létrehozására tett javaslatot, mint mondta, a jelenlegi készletek nem lesznek elegendőek Putyin legyőzéséhez, ezért szívesen együttműködne a térség államaival a muníció megteremtése érdekében. Arról is szólt, hogy a biztonsági kockázatok egyaránt érintik Ukrajnát és a régió országait is, valamennyi megérdemli azt, hogy mielőbb az EU részévé váljon.
KÖZÖS PIAC, HATMILLIÁRDOS TERV
A tiranai találkozón két olyan plenáris ülést tartanak, amelyeket a Nyugat-Balkán egységes piaca fokozatos bevezetésének és a Nyugat-Balkán növekedési terve végrehajtásának szentelnek. A csúcstalálkozón részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa is.
A Nyugat-Balkán növekedési terve hatmilliárd eurós pénzügyi támogatást tartalmaz, ebből kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás, négymilliárd pedig kedvező feltételekkel adott uniós hitelkeret. A cél az, hogy ösztönözzék a régió gazdasági növekedését és felgyorsítsák a szociális-gazdasági összehangolás folyamatát. A terv a 2024 és 2027 közötti időszakra vonatkozik, és azt irányozza elő, hogy a nyugat-balkáni hatos minden kormánya félévente egy bizonyos összeget kapjon, attól függően, hogy az adott időszakban milyen reformokat hajtott végre.
A Nyugat-Balkán vezetői januárban Szkopjéban, a Nyugat-Balkán és az EU csúcstalálkozóján tárgyaltak a növekedési tervről az EU és az Egyesült Államok tisztviselőivel.
Nyitókép: Beta
