Jogszabályaink nem tekintik közszereplőnek, tisztségviselőnek az államfőt és a kormány alelnökeit, valamint a miniszterek tanácsadóit és kabinetfőnökeit, akik egyébként általában ismeretlenek a nyilvánosság számára, ezért a korrupcióellenes törvény rendelkezései sem vonatkoznak rájuk – sérelmezte tegnap a belgrádi Médiaközpontban tartott sajtótájékoztatón a Transparency Serbia (TS) kormányon kívüli szervezet. A szervezet képviselői rámutattak, hogy noha ezek a személyek részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban, továbbra sem szerepelnek a jogszabály által felölelt tisztségviselők között. Robert Sepi, a TS jogi tanácsadója elmondta, az Európa Tanács korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó államközi irodája (GREKO) 2022. évi ajánlásában már megfogalmazta, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Egyike volt ez azoknak a javaslatoknak, amelyek értelmében a kabinetfőnököket és tanácsadókat is törvényi rendelkezés keretében el kellene ismerni funkciót betöltő személyekként. Mint mondta, az ajánlás be is került anno a korrupció megelőzéséről szóló törvény módosításának tervezetébe, de azóta sem vált törvényjavaslattá.
– Azokról a személyekről beszélünk, akik a legmagasabb szintű végrehajtó funkciókat látják el. Ez az ajánlás joggal ismeri el a tanácsadókat és a kabinetfőnököket a legfelső végrehajtó tisztségeket betöltő személyekként, mivel valamennyien naponta részt vesznek a politikai vezetők ügyeinek megvitatásában és döntéseik meghozatalának folyamatában – fejtette ki Sepi.
A jelen helyzetben a szóban forgó tanácsadók és kabinetvezetők csakis saját morális iránytűjük és lelkiismeretük szerint járnak el, amikor ebben a folyamatban részt vesznek, a törvényes rendelkezések rájuk nem vonatkoznak. A jogi tanácsadó szerint, ha fennáll az érdek-összeférhetetlenség gyanúja, rájuk is vonatkoznia kellene a korrupcióellenes jogszabály rendelkezéseinek. További gondot jelentenek a tanácsadó cégek révén alkalmazottak, esetükben ugyanis szinte megállapíthatatlan, ki a megbízójuk, kinek felelnek a munkájukért, s így az sem ellenőrizhető, hogy a közérdeket szolgálják-e a az állami hivatalokon belül.
A kormányban tisztséget betöltők integritásának ellenőrzésével is foglalkozni kellene a GREKO-ajánlás értelmében – közölte Zlata Đorđević kutató. Tavaly szeptemberben kellett volna Szerbiának válaszolnia a javaslatokra, de semmi sem történt. Ekképpen olyan helyzetbe kerültünk, hogy hamarosan még egy kormány jön létre, előzetes ellenőrzési folyamat végrehajtása nélkül – mutatott rá. Közölte, szükséges lenne a korrupcióellenes törvény, de a kormányról és a képviselőházról szóló jogszabály módosítása is.
Nemanja Nenadić, a TS programigazgatója szerint korábban is rendre nagy késéssel reagált az állam a GREKO ajánlásaira, most is ez történik, bár az idén még lehetnek előrelépések. Daniel Eriksson, a Transparency International végrehajtó igazgatója szerint az ajánlások teljes körű alkalmazása az állam demokratikus kapacitásait növelné és erősíteni az intézményrendszert. Hozzátette, a korrupció legyőzésében a megelőzés számít az egyik legfontosabb láncszemnek, megelőzés viszont nem létezhet erős, bejáródott mechanizmusok nélkül.
