Az emberi jogok terén Szerbia nem halad a megfelelő úton, ám figyelembe véve a politikai és társadalmi valóságunkat, feltehetően nem is alakulhattak volna a dolgok máshogy – emelte ki Sonja Tošković, a Belgrádi Emberi Jogi Központ végrehajtó igazgatója a 2023-as évre vonatkozó, emberi jogok alakulását elemző jelentésükre hivatkozva. Jelentésük, de több nemzetközi szervezet is rámutatott arra, hogy Szerbiában több alapvető jog visszaesőben van. A múlt évet az erőszak jellemezte szinte minden téren. Megpecsételte az ország eseményeit és hangulatát a tavaly május elején történt két tömeggyilkosság, ám a nyilvános felszólalásokban is gyakori volt az erőszak, sőt emelkedőben van a nők elleni erőszaktevések száma is.
Sonja Tošković hangsúlyozta, Szerbia sajnos még mindig patriarchális társadalom, ahol a nemi egyenjogúságot gyakran nem értik meg. Éppen ezért veszélyes, hogy a jobboldali irányultságú pártok erősen lobbiznak azért, hogy a nemek egyenjogúságáról szóló törvényt visszavonják. Szégyenteljesnek nevezte a köztársasági ombudsman hozzájárulását ennek a fontos törvénynek a visszavonásához, miközben Szerbiában 2023-ban a családon belüli erőszak áldozatainak 92 százaléka nő volt, ugyanakkor nem hivatalos adatok alapján 28 nő hunyt el családon belüli bántalmazásban.
A társadalomban jelenlevő feszültség, az erőszak kapcsán Dušan Pokuševski, a Belgrádi Emberi Jogi Központ programigazgatója rámutatott, sajnos a média figyelmét gyakran elkerüli a polgárok napi gondja, a szegénység, legtöbbször csupán a média által kiemelt problémákra fókuszálnak, ám sok esetben a joguralom hiánya okoz számottevő nehézségeket. Jelentős gond az államfő szerepe a társadalomban, aki a történések legmeghatározóbb személyisége, és megnyilvánulásaival teljesen értelmetlenné válnak az intézmények.
A múlt évben számos tüntetés volt, legyen szó az erőszak elleni küzdelemről, a környezetvédelemről, az egészségügyi dolgozókról, a mezőgazdasági termelőkről, a helyi problémákról, sajnos azonban a párbeszéd gyakran elmaradt. A hatalom csak nagyon kevés esetben hívta tárgyalni a tüntető feleket. Pokuševski szerint a május elején történt két tömeggyilkosság, amelyben 18 személy életét vesztette, számos társadalmi problémára rámutatott. Továbbá, a parlamenti ülések sokszor a politikai ellenfelek elnyomásáról szólt, kevésbé a törvényhozásról.
Ivan Protić, a jelentés szerzője a média jogaira mutatott rá. Kiemelte, sajnos a kritikus fellépésű újságírók gyakran szembesülnek támadásokkal, 2023-ban 16 fizikai támadás érte az újságírókat, ezenkívül több más jellegű támadás is. Gyakran megbélyegzik őket, és például a Večernje novosti egyik újságírója 2006 óta rendőri felügyelet alatt áll, támadóját a mai napig nem állították elő. Slavko Ćuruvija meggyilkolt újságíró gyilkosait is felmentették a vádak alól.
Nevena Vučković Šahović, a Gyermekjogi Központ munkatársa a gyermekjogokról szólva elmondta, hogy a mindenkori hatalom nem fordít kellő figyelmet a gyermekjogokra. Rámutatott, nincs egy olyan minisztérium sem, amelynek elnevezésében szerepelne a gyermek. A tömeggyilkosságok kapcsán pedig kiderült, koordináció sincs a minisztériumok között. A gyermekjogokat több mint száz jog szabályozza, nem létezik egy kerettörvény, amely kizárólag ezzel foglalkozna. Intézményes szinten így nagyon nehéz a gyermekjogokat érvényesíteni. Rámutatott, miután a múlt évben megtörténtek a tömeggyilkosságok, a hatalom megijedt, ám a felmerülő problémák kapcsán ahelyett, hogy párbeszéd indult volna, repressziós döntések születtek. A büntetőtörvényben az alsó korhatárnak a 14-ről 12-re való elmozdítását szorgalmazták. Szerinte ez nem old meg semmit, hiszen akkor is lesznek fiatalabbak, akik erőszakos cselekményt követnek el, a statisztikai adatok ugyanis arra mutatnak rá, hogy az erőszak helyszíne legtöbbször az iskola. Az erőszakot megélt gyerekek több mint 90 százaléka ugyanakkor nem jelenti fel a történteket, hiszen nincs bizalma sem a rendszerben, sem a felnőttekben. Valós adatokkal egyetlen szerv sem rendelkezik.
Nyitókép: Illusztráció
